Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Kraszanközi járás
2) A város helyben Kis és Nagy Erdőd név alatt él, de ország szerte csak Erdőd név alatt: esmeretes. Kis Erdőd, mellyhez tartozott a borsóutsza hajdan a Vár hoz tartozó hűbéresek voltak. A Város kiterjedése hajdan nagyobb lehetett mit mutatnak az elpusztult telepek most a hová tartozó pusztákkal és hegyi lakosokkal alig megy fel a lélek szám 2000-re. utszai elnevezései Kis Erdődi domb oldalon el nyúló szőllős kertekkel díszlő hely a keleti része mig a nyugoti lapály ronaságon terűi el a borsó utsza hol hajdan borsó termesztetett, mig mások állítása szerént a Vár hűbéresei lévén az ott lakók igen erős egyének voltak - mig mások szerént a bor savról neveződtek el borsó utszaiaknak, a Nagy utsza melly a Vár és a templom közötti széles utszát képezi, ezt őszvekőti a Láng utsza mely nevezetét csak 1857-ik év ólta veszi a midőn 1856-d év október 22-én a Nagy utsza és tábla útszán Szüret alkalmával a lakosok kínt lévén szűretelni 156 lakház 300 mellék épület lett a tűz martaléka s minden nyári termés hamuvá lett, ekkor nyittatott egy új utsza a borsó és a mester útszán a nagy utszával őszvekőtő hely a Lángok martalékától emlékűi Láng utszának neveztetett,- van még két utszája Erdődnek a Gödör és a tábla utsza . mellyek históriai nevezetességgel csak anyíban bírnak hogy a táblán midőn még magyarok laktak Erdődön 1715 óltai magyar lakház van 1856 előt míg a tűz nem volt többeket lehetet látni,- a Várat a templommali közlekedési ut melly a Vártól a templomig nyúló magas töltés volt csak nem rég rontatták le hajdan ezek mellett ís telkek terültek el most rónaság.3. A Község neve a körül vevő roppant Erdőségekről vette nevezetét mértföldekre nyúló erdei lévén mik azonban ki irtatván be telepittettek s még most ís roppant Erdőségekkel bír, mellybe őzek farkasok nyulak rókák borzok vad sertések tanyáznak. 4. A Község 1482-be említtetik először a midőn Nagy Boldog aszony napján Drágfi Bertalan Erdélyi vajda az Erdődi Vár és a Nagy Erdődi templom alapkövét letette s eböl kitetszik hogy már az elöt népes sőt népesebb helynek kelletet lennie mint a minő jelenleg 1567-ben a törökök által és Betlen Farkas által ostromoltatván a Vár és a Nagy templom leromboltatott a templomainak ugyan csak teteje éget le még most is a Mocsár nevű rét dűlőbe Szakasz felöli több dombok mellyek ágyú telep helyek voltak láthatók 1690-ben visza foglaltatott. Erdőd az 1711-k évi apr 29-én történt Szathmári békekötésig - hol egy hol másik Erdélyi felyedelem birtokába levén ekkor Gr. Károlyi Sándor birtokába jutót s ki által a vár és templom ki javíttatott. A Vár és a hozzá tartozó Uradalmi tiszti lakok - egy a Városnak északnak nyúló szikla dombon fekszik a régi alakjára, nem olly erősségben csudalatos hogy több mértföldekig nyúl a hegy domb lanczolatokba kő csak itt találtatik, a Vár alatt Messzire ki agadzó nagy szerű kő pincze van mellyen keresztül a Várból a föld alatt a Vártán azolta alatt lehet átjárni. A templom 1690-ben a Reformátusok részekre foglaltatott, s a Reformátusok nagy gyűl ponthelye volt, a Várba nyomtatták részökre magyar nyelven a bibliát, 1720-ba a templom a RCath. részökre visza foglaltatott 1777-be ki javittatot, mint hogy a magyar a Szathmári hegy re költözvén a Község német ajkú lakosokkal telepíttetett be kik a Magyarok közzül maradtak szinte elnémetesedtek.- mint a Király, Jobbágy, Lajti, Bálintfi, Kun stb. családok,- a templom 1860-1863-ig újból ki javittatot s meg körittetett a régiség maradványaiból találtatott a midőn a faragot kő boltozatok letörettek egy Bátorí czimer szinte faragot köböl ezen czimer lehetet a Drágfiak czimere és találtattak az falak közt hol a belső nagy templom toldva volt több darab Rákolczi pénzek és egy kis szerű sírbolt,
