Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)

Id. Mándy Péter: Szatmár megye

és Sámély pusztába. 1717. Tatár pusztításkor a falunak Szilágyi nevü Nemes Embert elvivén, hazaszabadúlta után is mindég Tatár Szilágyinak hivták. Bákány sor, Ivó kút sor, Pépes, Gorond alyja, Motsáros, Diós, Báb szer. 176. Dányád Helység, 1416. a Domahidy Nemzetség birta. 1423-ba Domahidy László és István ellen fő és jószágvesztő Ítélet hozatván, Báthory István és András dányádot felkérvén, ezek megbékéltek, két harmadát Kölcsey Jakabnak és Györgynek átadták, a többi Domahidy rokonoknak maradván. 1638. Szuhay Gáspár és Mátyásnak benne rész jószág adatván, ez a Mátyás volt a fő indítója, hogy meg nem nyerhetvén az Evangelicusok sérelmeiknek orvoslását, az Ország gyűlést mind oda hagyták, ki panaszokat Bétsbe felvivén 13. Vármegye nevében, onnan mint ortzátlan fenyegetések köztt haza kergették; a Vesselényi forradalom alatt Tokay várát megakarta fortélyai venni, a miért aki megölve elveszti, annak 1000 Ft jutalom élve elfogónak pedig két annyi igértetett. Az Helység a Szamos parton fekszik. 177. Czégény Helység. Régenten egy szerzetes rendnek hajléka és Monostora ily nevezetet adván neki l-ö Lajos Király: Promontorium Monasteri Czégény. Ez eleitől fogva a Kölcsey Kende Nemzetség tulajdona volt: azonbain idővel Sokan nyertek benne Királyi adományt; Werbőczy István és a maga részit a Kis Dobronyai Uradalomért Prínyi Istvánnak kir Főasztalnokkal elcserélte 1516-ban. Ketske rét, Kis - Nagy Vesszős, Csákány pataka, Szitár pataka, Urak szérű, Bákány forduló, Kabola füz, Csóra széles, Kút dombja, Bivaly ferető hát, Porgo pallag, Rekettye hát, Nónát, Nagy tag, Környék Esztemák közi, és Meszos köz. Ez mutatja, hogy Ös eleink a mély és magas hangú magánhangzókat egyesitve is használták, mint ezt Wörösmarthy után is állitám (Lásd a Magyar Nyelv eredete, és elő nyújtva id. Mándy Pétertől 1857 lap 37 § 53). 178. Fülpös Helység. Filep vagy Fylpes Gróftól vette nevezetét 1272. Esztdei beiktatás rendin. Midón a gróf Farnas, Stylitebuch, ismét Zomordok nevü föld birtokába beiktattatott. 1444. a Várnai ütközet előtt Fylpessy Mihály az Ország gyűlés végzésit Szathmár Vgye részéről aláírta. 1525. emlittetik Chychlyezeg nevü gyümöltsös kert zálogba adása. Sziget, Nónát, Tövis köz, Mélyút, Czégény felőli: ez olyan összetétel, mint Tiszabetsnek Biró sori, Berecz pataki, Darócz felőli. Középút, Ketske út, Bivaj fertő, Vad almás, Hosszú sor, Kis rét, Darócz felőli, Kerek árok. 179. Fülpös Darócz Helység. Nevét költsönözte Daróczy Fileptöl, s innnen mondattak Phylpessenses. 1384. Filpessy István Machoviai Bán volt és a Törvényt aláirta. Tó, Tóhát, Tóbeli, Nagy rét, Lompért. A Szilágyban van Lompert nevü falu, mely hihetőleg Lampertus-ból van magyarosítva. 180. Géberjény Helység. A Géberjényi néhány csonka fán fészkelő varjúk híresek kártékonyságukról. 1583-ban Gyulaffy Andrásnak egy Nemes Ülés adományoztatott. Ez 948. Gyula Magyar Vezértől eredett, ki 1549 évben 100 lovassával vett részt azon győzedelemben, melyet Telekessy Imre a Fejérvári Basán vett. 1551. ő volt a Lippát megnyerő Nádasdy Tamás seregében egyik Hadnagy. 1562. Hegyesd Várát a Törököktől vissza vette. 1566. azon 200 lovassaival, kiket maga tartott 1000. Törököt Győrnél vagy elfogott, vagy levágott. 1575. Báthory István mellett Békéssy Gáspár ellen hadakozott. 1650. egész helységet 67. éves Csápy Sófia felesége után Mosdósi Imre - mint az előtt szegény legény - birta: de ezzel csak annyit ért, hogy unalomba töltvén Napjait, magva szakadt. Ki törvényeinkbe is 1647:39, és 1655:82. t. ez. jelesül említtetik. Gyepsor, Hornó lapossá, Bene.