Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)

Id. Mándy Péter: Szatmár megye

Holló kö, Cziger hegy, Molynus. Református Magyarok - kik Leírtát (!) tartanak, ismét: Ó hitűek lakják. Jegyzet Avasnak, Avasságnak olá néven Czára Avasuluinak neveztetik a 99-k Számtól 114-kig. Ezen Avas egy tündér kerek kört (amphitheatrumot) képez, melyben egy Keretben hegyek, és erdőségekkel szegélyezettben 16. helység hegy oldalakon, s dombokon el hintve tűnnek elő, Rózsa Pallagról Kőszeg Remetére vezető út melletti lejtős dombnak az élén felötölvén ama Legnagyobb Magyar' Gróf Széchényi Istvánnak a kegyeletes Utódok által most közelebb felállított Emlék oszlop. Szamosközi Járás C 152. Lázári Magyar Helység. 1245. Lázár nem megnépesedvén, ettől vette nevezetét, Időről időre sok nemzetségek bírták u: m: Szepesy, Nádasdí, Anger, Csernavodai, Matuznai, Derenchény, Anarchy Radák László, Zápolya János Sigmondnak hűséges vezére, kit 1562-be a feltámadt Székelyek ellen 1566-ba Moldai (!) Jakab Vajda ellen küldötte. A kit Békésy Gáspár mellett szerentsétlenül hartzolván Báthory Gáspár (!) ellen, de ettől 3. év múlva kegyelmet nyert. Felső pulyai Bük, Torday, Kállay leányok, Lónyay, Báró Károlyi László, végre Viszocsányi Sándor. Czakó útban, Varjú dűlóje, Körtvényesben, Kis erdőn, Kis erdőközön, Nagy erdőn, Motsolya, Bodón alatt, Farkas harasztjába, A Dankába, Kis-Nagy Nyáras, Csárda környéke, Hármas határ domb, Disznokut, Lapos szél, Soványszer, Kis Völgy. Vágott erdő, A Forrásnál, Bodzás hát, Baraczkos, Az Akolnál, Rókalyuk, Begi tábla, Kereszt út, Törvénygödör.- Ez a törvénnyel ki végzettnek Sírja.- Törvényfa is mondatik akasztófa helyett. 153. Puszta Darócz helység. Régen Lázár Darócz Neve volt Lázár birtokossáról. 1597. Czigányok lakván, puszta másként Czigány Darócznak mondatott, mely ez előtt, Lázár Darócznak neveztetett, a mint Bük Farkasnak adományozó király-levél tartja. Ezen helység birtokossai többnyire a Lázárikival (!) egyesek voltak. Ezen helység határának nagy részét 1469-be Horgas tóhát, Adomázrihát, Begán tava mezeje Homokos, Ligeth, Barttava Mezeje, most Zigeth puszta, Pethei puszta, és Tatár erdeje nevüket Csamavodai Egyed és Domokos birták. Földjei: Káposztás kert, Lukáts Lázzá, Hosszún. Itten hosszúra, valamint Tisztán főnév gyanánt használtatnak. Varjas, Kis Nyáras, Ergetekerületbc - hosszába, Horgas földek, Horgas patak, A Töltésnél, Gödörre véggel, Gál dűlője, Felső Cserén, Alsó Cserén, Kenderszélen, Soványszeren, Miklós tava. Füzes átalba - főnévnek vétetik. Füzes átalba véggel, dto előtt, Ekklésia lázzá, A Pépesnél, Pépesbe, Kis lázba, Ösvény sorba, Ur árkánál, Szilas alatt, Sarkas Sáránál egy föld, Farkas réten, Fenékrétbc, Kátyó mellett, Kátyónál, Kárász dűlője, Darvíz, Falusi vég. 154. Nagy Peleske Helység. 155. Kis Peleske Helység. Ezen két helységet 1234 Esztb Arnold Gróf birta, ki akkor Szent Margit tiszteletére itt Klastromot épített, melyet Bolognyai János Mihály 1607ben Rómában kiadott könyvében említi, ismét Péterfy, és Szentiványi a Klastromokról