Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Id. Mándy Péter: Szatmár megye
130. Magyar Kékes helység. Ungorásnak oláhul azért neveztetik, mert ez előtt Magyarok lakták. Kékesnek pedig, mivel a Kékes folyó határán folydogál. 131. Oláh Kékes helység. 1564. Vetéssy Péter, László, és Jánosnak özvegye Orossy Kata közt három részre osztatván, ezen osztály levélben e helység Közép Szolnok Vármegyébe a Kékes folyó mellett fekvőnek mondatik. 132. Tőkés helység. Oláhul Grosch, mely tőkét jelent. Tőkésnek határán találtatik az úgy nevezett Szarv Palakő (Schistus corneuj), melyek a házak és Istállók elejét táblákba kirakják, mint hogy az lakó helyeknek földje esős időkben süllyedező. Határa búzát, rozst, és tengerit meglehetősen terem. 133. Dombrovicza helység. A falut a Kékes vize folyja keresztül, őszi és tavaszi veteményeket szűken terem. Leginkább szekerezéssel élnek. Régen Magyarok, reformátusok lakták, templomjok is volt. 134. Oroszfalu Helység. A Kékes folyó ezt is keresztül folyja. A Nagy bányai Pénz verő ház birtoka. 135. Sándorfalu helység. Ez is a Pénzverő házé. 1411. évben Nagybányával együtt a Rácz Uralkodónak adatott által. 136. Pusztatelek helység. Kevés tengerije terem. 137. Györkefalu helység. Cseteczel oláh nevét, mely Városkát jelent a környező Vár forma sziklaktol vehette. 138. Sürgyefalu Helység. Felette sok kősziklák vannak. Különösen a téren két olyan kőszikla boglya van, mellyek a széna boglyáktól alig különböztethetők. A Kapnyik vize itt folyván, a' partja pedig alabástrom kőből, mely a környékbeliek meg égetve házaikat fejérítik. Különben itt laknak azon Karátson Tódornak nyomorú maradéki, ki 1717. évben a Tatárokat Borsánál Máramarosba tönkre tette. 139. Kapnyik Mező Város. Csupán bányászok lakhelye, posta hivatallal, csináltútja van Maramaros-Sziget fele. Mintegy 1/3-da van Szatmár Megyében, a többije Erdélyhez tartozik, hol a Kapnyik vize a határ. Itt van Erdély szélén a Gutin nevü Leg magosabb hegy. 1717. évben a tatárok fel akarták dúlni, de más fele tértek, melynek emlékezete egy kősziklán ki van vésve. 140. Nyegre falu helység. Felső bányán felül a Feketehegy oldalában fekvő kis oláh falu. Napszámból, szekerezésből élnek, tiszta forrásaik vannak. 141. Bajfalu helység. Posta hely. Itt egy büdös köves forráson Fürdő házakat épített a Királyi Kamara, hol a bányászok kedvéért egy Seborvost tart. Az oláhok hajukat az Ördög borda oláhul Fericse nevü gazzal fedik. Kaszálójuk kevés, Legelőjük sovány. 143. Kicz bánya helység. 1579. A Szepesi Kamara megengedte, hogy a Szentjános pataka mellett helység építtessen, mely ott Kis bányának van nevezve. A lakosok bánya míveléssel foglaltoskodnak, s az adótól fel valának oldozva. Jó savanyú vizök van. 144. Girót tótfalu helység. 1336. évben Geród nemzetség bírta, honnan a neve; Omechin János Nagybányai polgár 1406-ban 600 arany forinton meg vévén, 1408-ba a Nagy bányai Ispotálynak hagyta, mit ma is a Nagybányai Minoriták birnak; 1605-ben Bochkay István az Evangelicusok gondviselésére bizta. - 1684-ben a NVáradi török basák bírták, mely ki tetszik a Klastrom Levéltárában eredeti Magyar nyelven leveleiből Kobzos Ibrahim Ispaiának. Veslinget Tótfalunak hívták, mivel ottan tejfelből jó édes sajtot készítettek. Vesling pedig Bél Mátyásnak magyarázatja szerint édes sajtot tesz.
