Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Kraszanközi járás
A helynevek a községi lakosok venci s elöljárói 's lelkészek 's földes urak elő adása nyomán vétettek fel bízonyítatík Kelt Csenger Újfaluba April 13-k 864. Jegyzés az 5-ik pontra, hogy Csenger Újfalu község honan nepesitetett légyen következő száj hagyomány él a község egy lakosánál, ugyan ís Midőn még az Etsedi vár fent állott Parantsnoka valami Megyesi nevű ki is a mostani Cs Uj falusi határnak nyugotra fekvő részén egy községet telepítet 's maga nevéről Megyes nek nevezé el. Azomban ezen község el láposodás által el pusztulván lakosai kénytelenek voltak ki költözni, a ki költözőt lakosok a mostani Újfalu nevet viselő község helyen telepedének le 's ekkor nyeré Újfalu községe az Újfalu nevet, mint hogy pedig több Uj faluk is léteznek meg külömböztetésöl Csenger m. város kik közelebb esvén Csenger elő nevet nyert, Csenger Újfaluval szomszédos községek - Csenger m város 1/2 Ura 1/8 Cs Bagos 1/3 mért főldnyi távolságban állnak Kelt mint sat Dobra helységet melynek más elnevezése soha nem volt, és minden nyelven annak ismertetik s a mely Szathmár megye, déli részén a kraszna közi járás 1-ső kerületében esik s a Szakaszi Székhez tartozik közép Szolnok megyével határos, ákos nevü helységet kivéve román és sváb helységekkel van körül véve - helvét hit vallású magyarok lakják hogy 1654-ik évben Dobra község megvolt azt az egyház levél tárba talált papi 10-edről szóló kézírat levele Rákóczi György fejedelemnek bizonyítja; de hogy ezután elpusztult mikor nem tudhatni - világos onnan hogy 1725-k évben kezdeték megülni - a szomszéd vidékekről ide gyűlt magyarok mint azt a N méltóságú Gf Károlyi Sándor által augusztus hó 20-ik napján 1725-ik évben szerződés levele tanúsítja. A helységben lakó magyar protestancz (!) keresztényeknek van egy kő alapra téglából épült toronyal és 8 változatú orgonával ellátott díszes templomok mely a szegény nép vallásos buzgalmát tanúsított önkéntes adakozásból épült 1795-ík évben Anya könyve a Dobrai Calv hitvallású Egyháznak mely jelenleg 1230 lelket számlál az 1738 évtől kezdve van. Bélteky Albert msk Jegyző Koroknay József fö biró Pály András m: k Koroknay István m:k Bessenyey Gábor mk Cs Ujfalusi és Urai ref. lelkész Bélteky jegyző Helynevek (1,134-135) Dobra községből, Szathmár megyéből.
