Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Szamosközi járás
e. ) ehez közel Tapólnak nevü honcsokos helyiség, régebben rekettyés helyiség volt; most már némely részit kaszálni lehet f. ) ehez közel délkeletre Fenvérem nevü helység, miről vette nevezetét nem tudatik, hajdan erdőség volt, most kaszálló. g. ennek szomszédságában keletre Sárfoka- vagy Határ patak nevü sáros láppos patak;eredetét veszi Sárköz Újlak felől jövő patakból; vizes időben foly, a' Tiszta Berki és Ricsei határ közt lévő Turi Malom nál a' Túrba szakad, az ehez közellévő szántó földek sárhát nak neveztetnek. h. ) A' határ északi oldalán Szeg nevü helyiség, fiatalos erdőből áll;- a' Tiszta Berki határ felól a' Túrnak egy ága képezi a' határját, másik oldalon a Sárfoka nevü patak, minél fogva mintegy 3 szeget képez. i. ) e' mellett északi oldalon Nagy erdö tölgyfákból áll Gf. Barkóczi Birja, ebben foglaltatnak Vég Miklós gorondja hajdan Vég Miklós nevü emberé volt;- Almás gorond . Ozsvát Lázzá , csirittyás, nem régen szántó földek voltak. k.) ehez közel Domokos nevü helyiség, hihetőleg hajdan Domokos nevü emberé volt. 1.) ennek szomszédságában a' Csahólczi határ felől Hömbörgető . nevezetének eredeti nem tudatik, most szántó föld m.) ehez közel nyugoti oldalon fornyos gyep , mellette a' Kis Naményi határ felől csonkagyepü . nevezetök eredetisége eggyiknek sem tudatik, kaszálló és szántó földből áll. n.) ennek mellette Nádastó . hajdan nádtermő hely volt most egy részi honcsokos posványos hely, más része kaszálló.o.) ehez közel a' falú felöl Füzes közi hajdan füzes volt benne, most kaszálló és szántó p.) A falu alatt nyugoti oldalon Nagyrét , még most is kevés nád terem benne, hajdan égerfát is termett és rekettyét. Kelt Rícsén 1864 évi April 28-án több idős község lakosok elő adása után leírta Kondor Ignácz Közs: jegyző Rozsály Község leirása (II, 244-245) Rozsály Községe fekszik Szatmár Megyében nyugoti oldalon Szathmártól mint egy két mértfölnyi távolságra. Ezen Községnek eredetiségéről a jelenben elök igen keveset emlékeznek- Azomban anyit szó hagyomány után tudnak, hogy még Árpád Ös apánk idejében a Magyarok ki jövetelével ezen vidéket és nevezett Rozsály Községet Kund nevezetű Magyar Vezér osztály részben kapta mintegy 1200 évekkel ezelőtt, és ebben a Községben egy nagyobb ki terjedésű Vár , mely azomban az ellenség által majd nem végképpen el pusztíttatott, és jelenleg annak csak egy negyed része épségben fen tartatik, és ez mostanában Rozsályi lakos föld birtokos tettes Maróthy János Úr birtokában van.- Kund vezér ideje alatt több éveken keresztül ezen Várhoz nagy számú birtokok és jövedelmek tartoztak; de az idők viszontagsága és a' család elszármazása és ki apadása miatt egyenkint el vitettek, és most csak igen csekély körre szorittatott, lehetne ugyan ezen várnak nevezetességéről több
