Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Szamosközi járás
Helynevek (II, 99-100) Nagy Peleske községből, Szatmár megyéből. Az l-o pontra.-.Nagy Peleske Szatmár Megyében a Szamosközi főszolgabírói járáshoz tartozik;- ezen nevezetét a járás onnét vette, mert az egész, Éjszakról s Szamos folyó, délről pedig a Tur által van körül véve, mely utóbbi északról ömlik az előbbibe Nagy Ar községén alul. 2- ik pontra.- Csak Nagy Peleske.3- ik pontra.- A jelenleg még életben lévő legkorosabb öregek állítása őszhangzásba jő az ifjabbak ajkán gyakran megfordulni szokott azon mondománnyal, hogy e község valaha, nevezetesen pedig a Tatárhad idejében nem a mostani helyén hanem ettől mintegy negyed óra járásnyira Szatmár felé feküdt „Piliesk" név alatt és csak, miután az akkori Catastrophák miatt elpusztulnia kellett, építtetett fel újból a mostani helyén 's nyerte magyarosabban hangzó jelenlegi nevét, mely névcsere azon körülményben is találja főleg okát, hogy az akkori Generatio még kizárólag orosz ajkú volt, a most pedig már - a régi öregeket kivéve - tisztán magyar. 4- ik pontra.- E község eredete idejét határozottan megállapítani adatok hiányában nem lehet ugyan, de annyi mégis bizonyos, hogy igen régi lehet, épp oly régi mint az egész községet, uri joggal hajdan birt Becsky Család. 5- ik pontra. Mint telepitvény kétségen tul a Becsky-Család által, de hogy honnét népesíttetett,- nem tudní.6- ik pontra.- Tudomás és adatok hiányában semmit 7- ik pontra.- A község határa szomszédos Lázári határtól délről az északra esö Zajtai határig nyúlik hosszas alakban, mely vonalnak a község epp a' közepén fekszik szélességében pedig a határ, Keletről Kis Peleske, délről Puszta Darócz és Atya községek határaival érintkezik;- az egyes helyrajzi nevek a következők lévén: a) Nyárasi forduló , mely a szomszédos Lázári határral érintkezik, nagyobbrészt sárga porhanyó de igenjó szántó földek; elnevezését onnan kölcsönözte, hogy valaha nyárfás voltb) Bóbiczka kaszálló, mely szinte e Lázári határra fekszik 's igen termékeny fekete föld, elnevezése értelme s eredete azonban ismeretlen.c) Gáborna legelő, mely igen termékeny fekete föld, belöll a község határán, s közepén át az úgynevezett Kovács erge Szárazér vonul, de sem ez sem amaz elnevezés értelme 's eredetéről mit sem tudni. d) Kutas erge legelő szinte termékeny fekete föld a Kis Peleske határára fekszik, de elnevezése oka ismeretlen. e) Hosszú rét , belöll a határon, jó, fekete agyagos szántó föld elnevezését részint onnét, mivel előbb rét volt, részint pedig hosszúságától nyeré.f) Mogyoróbokor , jó fekete agyagos szántó föld, a határon bellöl, s elnevezését onnét vette, mert valaha mogyorós volt. g) Csarnahát makkos erdő, a Kis Peleskei és Zajtai határokkal érintkezvén, elnevezése okát nem tudni. h) Liszkó dülő . fekete agyagos föld, a határon belől, de elnevezése értelme s eredetéről mit sem tudni.-
