Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Szamosközi járás
[Lázári] (II, 5-6) Magyar akadémiai tag Pesti Frigyes Ur kívánata folytán Szathmár megyei Szamos közi járás Főszolgabíró T. Nagy Elek Urnák e f. évi 218.sz. érkezett rendelete folytán,Lázári község névjegyzékének össze írása és egyszersmind történetének mi (!) leírása,Lázári község I- sö Lázári község fekszik Szathmár megyének Szamos közi járásában II- dik Ezen községnek I-ső szám alatt említett neve nem csak helybeli, hanem ország szertei is - azonban III- dik Hajdanta, mielőtt még az annyira emlékben ma is nevezetes Tatárjárás megtörtént volna, a község helyisége egyedül ös erdők által lévén elfoglalva, lételét ma Puszta Darócz név alatt álló szomszéd község hajdantai Urának Darócz Lázárnak akaratából vette - mennyiben még ma is Lázári község határához használt, de ugyan csak a Puszta Daróczi uradalomhoz tartozott,- 's e helység határában létező nevezetesebb helyiségek előadásánál felemlítendő Szigetfü hajdantai község lakossai ide telepíttettek általa át, 's épen ezért hajdantai urától Darócz Lázárnak, 's ebből kifolyólag pár század alatt csak Lázárnak és épen fél század olta Lázárínak neveztetik. IV- dik E község fentebbi pontba említett sajátlagos nevét a Tatár romboló hatalma megszűnése olta bírja. V- ik Már a 3-ik pontba említve van, miként e község határában hosszas üdők során beolvadva lévő 's a Tatár romboló hatalma által cgésszen el pusztult Sziget helység népei erdőségekben itt menekülésekből a vész után vissza kerülvén,- ezek által telepíttetett be Lázári község e' szerént: régi magyar ajkú népek valának:- rész szerént pedig e jelen század kezdetétől fogva Horvát országból és Homonna vidékéről vándoroltak ide akoron kevés, de a mai napig már nagyon is elszaporodott tót ajkú népek. VI- dik Hagyomány utján Lázári község neve eredetét hogy honnan vette: arra az elébbi pontok történetileg is meg felelnek. VH-dik E kösség határában létező helyiségek elnevezése méltán igazolják, miként a szerencsétlen emlékű Tatárjárás előtt általánosan ös erdő volt például: Kis Nyáros Hangicsa Nyáros .- Nagy Nyáros ; Kis Erdö .- Nagy Erdő .- Mocsolya-Kert . Erdő közi melyen e határ jelenbeli szántóföldjeinek legnagyobb részét képezik, nyíltan mutatják, miként mind ezek szálas erdők valának, és sok e mai naptól számított egy század emberei szorgalma tette kalász termővé.- Hisz átható részei e határnak laponyagosak és folytatólagosan erdőséggel valának s vágynak még ma is elő erdőséggel környezve;- hogy ezek ís egyedül erdőségek valának arra élő emberek állanak fel tanukul; Kik vagy magok vagy apáik ugyan azon helyről, le vágott agg és tölgy fa fiatalokból építettek ma is használatban levő lak hazakat,- e község határának közelebbről használat alatt lévő része tehát tagadhatatlan miként a mult üdőkben csupán erdőség vala és a változandóság utján bekövetkezett, miként hol az előtt szinte századok olta még ma is a hajdantai szántó földek a sajátlagos állásaikat megtartva volt Sziget helysége lakossai által kenyér termelésre használtattak, ott jelenbe szállás elő erdő s az elpusztult helység ima házának tégla maradványai mutatkoznak és a hol akkoron elő vad erdők sürűjeibe még ember is alig járhatott, jelenben a legszebb kalászok lengenek Egyébb aránt a község határával Megyei fő város Szathmár,- B. Vasvári - Homok Sár,- Kis Peleske,- Nagy Peleske és Puszta Darócz határai szomszédosok.-
