Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Szamosközi járás
77/864 F. gyarmat Mező Varos Elöljáróitól (1,180-181) Tekintetes Fő szbíró Ur! A Tekinetetes Fo szolga bíró Úrnak 218 számú rendelete nyomán van szerencsénk a kellő adatokat következőleg mély tisztelettel beterjeszteni,u. i. Az 1-sö pontra; Szathmár megye számos közi járás, Szathmár Királyi város hová F, gyarmat tartozik. A 2-íkra Csak hogy neve Fehér gyarmat Mező Varos,- mely jelenleg 5 uttzából áll; melyek közt a' déli vége a Varos közepéig Tömös vár nak; ettől keletre egy uttza hajnal uttzá nak;- a' Város közép részét piacz és derék uttza ; a' piacztól nyúgotra egy uttza Kaszárnya uttzá nak; a Város északi része Kis gyarmat nak:-jelenleg 512 házból nagyobb részt Reft és nemesek, - mintegy 40 család Cath és 50 család zsidóság van; összesen 2900 lélekkel bir.A 3-ikra nem volt A' 4-ikre 1363-d évtől I. Lajos Király uralkodása idején ,- Szirmai szerint ad 5. Magyar ország magyar ajkú, s származású népeiből ad 6. Gyarmatnak neveztetett arról; miszerint telepedés 's szállás volt fejér elő nevét vette az első magyaroktól kik a Volga vízétől szakadtak, s Prokopius által fejéreknek mondattak Szirmai szerint. A' Városnak Tömös vári úttzája; ezen nevet attól vette; minthogy ott régenten egy föld vár volt,- mely azon időben Tomöl (!) várnak neveztetett hajdan a régi Báthori fejedelmek Családja birtoka,- jelenleg pedig a Gróf Károlyi család tulajdona ezen Vár hely Hajnal uttza neveztetik arról; minthogy a Varos keleti részén fekszik, A' Városnak közép uttzáját, Derék uttzának nevezik; mivel a' Varosnak közép részét képezi, Kaszárnya uttza onnét neveztetik mivelhogy 1701-d évben ezen uttzában egy Kaszárnya épület volt, s katonák tanyája,- mely épület későbben megyei orvosok laka lett. A Városnak északi része Kisgyarmatnak neveztetik azért mivel későbben telepitették, s a Varosnak kisseb részét képezi,ad 7. Keletről Pincze hely a penyigei határszélén, c helyen a tatárjáráskor a' lakosság egy pincze építtetett, hová értékesebb javaikat a pénzeiket hordták; erről neveztetik Pincze helynek, jelenleg Úrbéresek birtoka, sárga agyagos föld búzát rozst, tengerit közép szerűen terem. Penyigei határral szomszéd Dél keleti rész Ör kút hát , egy örvenyes patakról neveztetik mely míg a számos árok közzé nem szoríttatott, mint ennek egy ága, nagy mélység volt 's a benne áradáskor meg tolult víz tömeg örvénylet, hátasabb része szántó lapossabbb része kaszálló - nagyobb részt sást termő rét,- hol hajdan nádas volt. Kis örvény szeg - ugyancsak egy kissebb patakról neveztetik mélyszinté a számos nak egy ága vólt.Szegény szer : neveztetik a föld terméketlenségéről mely csak zab termésre használható.a czegényi határral szomszédoltatik. Délről Kecskerét : régibb időkben cserjés hely,- juhok kecskék legelője volt:- azért neveztetik,- jelenleg szántó és kaszálló,- fekete agyagos, száraz időben tiszta búzát is meg terem - esős időben zab termő,- tagos birtok.
