Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Szamosközi járás
g. ) „P alota kert alva " szántó dülő h. ) „ Ötoványos " dto dto í.) „ Hargastó ." egy horoghoz hasonló tó. k.) „ Hargastóhát " a' fennebbi tó által kerített szántó dülő. l.)(!) ó./'Jánki fordulóban: a. ) „ Csonkás " egy vágott erdő rész. b. ) „ Csonkás alya " a nevezett erdő alatti szántó dülő. c. ) „ Temető erg éje " a régi temetöhely közelében tó. d. ) „ Nádastó " egy nagy kiterjedésű, 's hajdan nádat termő tó. é.) „ Nádas tóhát és köz ", a fennebbleírt tó által körített szántó dűlő. f. ) „ Szép lány kútja ", e helyhez valami szép rege lehetett valaha kötve, de fájdalom ! ma már ösmeretlen. g. ) „ Ásvány ergéje " egy patak, melyben bizonyos ásvány részek találtathattak. h. ) „ Hargas erge hát és köz ", szántó dülő, mely az őt kerítő görbe alakú patakról neveztetik í.) „ Mohos tó " mohával lepett honesokot tartalmazó vizes lapály, k.) „ Kúti szer " mely az ott levő 's számos kutakról neveztetik. 1.) „ Úthossza tó " mely a Jánkra vezető ut hosszában nyúlik, m.) „ Vizes csere " vízálló lapályos hely. n.) „ Juh kosár" hol juhok szoktak hálatní. ó.) „ Nagy lapos " egy nagyterületű honcsokos vizenyős lapály, p.) „ Kenderes kert " folyton kendertermő hely. Bemondatott Császlóban April 21-én 864. Sándor Péter bíró Fogarasi Jósef Német János Megyesi László Csernyi Józef Helynevek (1,102-103) Csecse községből, Szathmár Megyéből. mely község fekszik Szathmár M. Szamos közi Szg birói járásában az ugy nevezett tisza há ton - Milota - és Tisza kórod között. Más melléknévéről tudomás nincs 1481-ben mint meg ült Helységről Királyi adomány levél szók- A szomszéd falvakból az ös családok mint halász emberek telepedtek meg e félszigetes, mint halász tanyán.- S idővel mind inkább szaporodván a mostani falut alakiták.- Nevezetesebb helyei Tisza part on a Milota szeg kezdeténél van a Vár nevet viselő dülö rész, mely már a tiszá tol nagy részbe el mosatott - s a hol száj hagyomány szerint csak ugyan vár - s mellété terjedelmes falu létezett - melynek helye most már vég kép elenyésze, itt még most is a tiszába szakadozó partokból oly cserép (vertitur) darabok kerültek ki, melyek hasonlónak hamvait tárta magába, s még a pogány világra mutatnak - s illyen -nép temetője lehetett ugyan e tájon.
