Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Nyíri járás
23) Csigás lapossá : itt a vízbe hajdan Sok Csiga tenyészet: nevét arról nyerte. 24) Marczín kút lapossá : nevezete nem tudatik 25) Vér völgye : a nevét onnan vette, hogy a mellette lévő akasztó hegyen embert akasztottak, a hóhér ezen völgyben mosta meg a' Kezét egyébb aránt pedig ezen völgyben a víz veres rozsdaszínű szokot lenni. 26) Pín csere lapossá : nevezete nemtúdatik. 27) Kis rét : eznevét. Kicsinységétől vette. 28) Kecskés Kert ,- hajdan ezen Kertben Kecskét tenyésztettek arról nyerte nevezetét. Dűlők nevezete. Borsó Szeg : nevezete nemtúdatik. Szállás : nevezete nemtúdatik. Csigás : nevezete lapossától. Pincsere : hajdan erdő cserjés volt arról neveztetik. Forduló Őri forduló : ér község határáról Madai forduló : Madai határról Palyi forduló : O Palyi határról neveztetnek. A határ Szomszéd területnek nevezete Délről Jármi, nyugotról Or Szabólesmegyei Község, és vaja m. varos, éjszakról Parasznya, Keletről O Pályi, Községnek és határai A határ végébe a Madai határ szelén volt egy Csárda: mely be csalinak nevezetetett. Hogy ezek általam aleg idősebb emberek elő adásaik útján Szerkesztetett az (l)ezennel bizonyítom. Kelt Papos Május hó 6-d 864. Nagy Mihály msk K. jegyző Helynevek (II, 188-190) Parasznya községből, Szatmár megyéből. 1 -só Kérdésre: Szatmár Megye Nyiri Járás, Második Szolga bírói Kerületbe Parasznya Község. 1850 évtől 1859-dik évig pedig volt nagy váradi Kerület Szatmár megye mszalkai Járásba, Utolsó postája jelenleg ís Mszalka. 2- dik.Kérdésre: Egyedül csak Parasznya névről ösmeretes, mind helybe, mind pedig az országra nézve. 3- dik Kérdésre: A Helybeli idősebb emberek elő adása folytán volt ezen Községnek más neve is nevezetesen paraszt tanya, parasztok tanyája volt Parasznya nevét arról nyerte. 4- díkre Hogy mikor nyerte jelen nevezetét e Község, és mikor alakúit Községgé, ez hallomásból sem tudatik. 5- dikrc Hogy mikor telepíttetett, és népesíttetett ezen Község nemtúdatik. 6.)-ra írott adatokból e kérdésről semmi nemtúdatik, demég hagyomány utján sem.
