Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Nyíri járás
többi rész róna vidékek egyenességek miatt világosan szemlélni lehet - a határt legelő részen, dél keletnek hosszába follya a nagy ér . melly az egész e táju érmei lék en hosszába levonul, és mint folyam lassan a berettyó ba folydogál, hol vad lud, Kacsa, Szárcsa Gém és más vad madarak tanyáznak, hajdan ezen nevezett ér partjain rendes nád vágást gyakoroltak, jelenleg azomban e hosszas szárazság, 's tagositás által történt arkolások miatt kiveszvén haszon vehetetlenek.- határos ezen község és határa Napfeljövetről Gencs,délnyugotról Hatvan és Vezend Községekkel, Éjszakról a Szent Jánosi pusztával és Nagykároly Mező Város határával, megjegyzendő, hogy a nevezett puszta tulajdonossá Mlgos Grof Karolyi György Ur Eö Excellentiajaé. Helynevezések Mező Terem községből Szatmár megyéből. Az 1 -re Mező Terem tartozik Szatmár megye Nyirijárás Ill-d Kerület ősmertetik csak ís Mező Terem más el nevezésre nem emlékeznek a község leg idősbjei sem A 2-kra A községnek eggyetlen neve él Mező Terem.A 3-kra E' községnek nem volt soha más el nevezése mi ólta pusztából községgé alakult - mert mint a nép vénei regélik hajdan csak puszta mezőség volt, 's az időben csak néhány mezei vagy ís pusztai szállásokkal birt. A 4-kre A község mikor említtetik legkorábban nem tudatik, mivel arról sem a községben, sem a templomokban sem pedig a Mlgos urasági levél tárban nem találtatik, bár annak ki adására ha nem is, de át nézetére, 's jegyzékben tételére illetők fel hivattak. Az 5-dre Mező Terem hallomásbál történt számítás szerént népesíttetett - a hajdan falu, jelenleg csak puszta Szent Jánosról egy részt mint Magyar ajkúak - Erdélyből mint Román ajkúak, de a Magyarok kevesebbségbe levén innen kenteiének voltak el húzódni, és későbben le telepedtek ez előtt mint egy 60 évekkel Svábok, eleínt Nemet országból, később a Szomszédos Mező Petri, Fény, Csanálos, Vállaj, és Nagy Majtény Sváb községekből, 's jelenleg a Románok felett többségben.vannak.6-kra A község neve azért említtetik Mező Teremnek, mert hajdan a meg telepedés előtt nagyki terjedésű Mezőséggel bírt, és e nevezet Mező a község nev előtt „Terem" azért emlittetik - ezen községben mind a két felekezetű népnek van téglából épített ki tűnő szépségű, 's külső formájú Templomaik, a Románoké ugy látszik meg a mult század végén épült, a Rom. Catholicusoké pedig az 1850-d évben, innét el bontott fa templomaik hellyett építtetett mind a kettő diszes, es messzire ki látszó helyre, mind kettő mint tudatik a nép szorgalmából.- E községet átaljában birja Mlgos Gróf Karolyi István Ur, jelenleg ugyan fiatalabbik fia Gróf Karolyi Sándor Ur - ho 1 is a Mlgos Grófnak terjedelmes birtoka, rendezett nagy gazdasága, és ízlésesen épúlt gazdasági épületei vágynak.A 7-dre a község fel osztatík utczákra nevezetesen 1-sö Vezendi utcza . mely Vezend községébe vezet - 2-or Tábla utcza . mely a Grófi tagba vezető ut, de érintkezésbe jön a másikkal 3) Sáros utcza mely a feneketlen Sár miatt neveztetik az Er oldali részén levén a községbe. 4) Hostáncz utcza . mely vezet a Grófi udvarhoz 's onnan a Kerek barnod melletti Gáton vezet a Mező Teremről Nagy Károlyba vezető ugy nevezett Két sor fák közötti útra - ezen ut,- mivel osztály előtt mind n károly, mind Mező Terem egy kapcsolatban állott a Mlgos Grófi tisztek által gyakran látogatott volt Barnót végett. Az
