Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Nyíri járás
e) Tizenkét hóid , ezen helyiség mszalka és Jármi község közt egy 12 holdnyi területet mint láp és mocsár foglalt el - ma már kiszáradt zsombokos hely - nevét terülletétől nyerte. f) Keczéte hídja : mszalka és ó pályi útvonalon lévő egy szerű kis hídacska, mellyröl vidéke neveztetik,- nevét hol vette nem tudatik. g) Potykasz . kaszálló rét, melly láposságát a rajta keresztül menő Kraszna folyamtól nyervén - hihetően innen vette. h) Kraszna folyó délről nyúgotra a potykasz nevü kaszállót keresztül hasítja. i) Kü kert , hagyomány szerént Zalkodi máiénak ősi lak helye ezen hellyen volt - ma pedig már a város alatt lévő szántó föld, azonban igen szép felemelkedett helly. k) Árvák páskoma , nevét onnan vette hogy 1835-k a proportionalis per végleges befejeztetvén mszalkán, kulcsúi a belső telkeket vették fel, mint hogy pedig mszalka mvárossának az úgy nevezett Czine útszá ban lakók közt telkeik igen soknak nem állapíttattak meg annya teleknek, ezektől a birt földeket elvették, 's kegyelem utján ajándékba az akkori első Alispán ezen útszán lakó szájas (!) embereknek 20 holdnyi területet adatott, mellyet mai napig árvák páskomának neveznek azért mert a kik ezen 20 holdnyi területet kaptak, akkor még a Legjobb gazdák voltak, de a határ mérés után elárválkodtak. 1) Besenyő , hajdan ősi erdö volt, ma már szántó és kaszálló föld, nevét hol vette nem tudatik. m) Puszta Sándor , ez egy puszta melly mszalka határától elkülönítve áll, azonban minden tekintetben mszalkához tartozik, ezen határban van, egy úgy nevezett Vár kert , mellynek árka mai napig is kivehető, ezen árkon a Kraszna folyam vezettetett körül, itt a tatárdúlás előtt hatalmas úr lakhatott, mert annak árkába és hellyén igen gyakran találtak régi pénzeket, de fájdalom azokból egy sints meg,- kardokat ez is elveszett, egy kis harang ütő mai napig is meg van, de rajta semmi leg kisseb jegy vagy jel nincsen. n) Ezen puszta Sándoron van egy tály úgy nevezett vas kapu nevét onnan vette hogy hajdan a Vár kertnek egész vidéke lápos posványos hely lévén, egy útja volt csak melyen a várhoz juthatni lehetett, ezen utat el zárta egy erős vaskapu erről a kapuról neveztetett el 's tartja ma is Vas kapú nevét ezen hely. ó) Virágos kert , ez a várhoz tartozott virágos disz kert lévén nevét máig is meg tartotta. p) Halas tó . a vár mellett még a vár virágzó állapotjába a vár tulajdonos által ásatott, formáját máig is meg tartván halas tónak neveztetik. Máté Szálka szomszédoltatik: Keletről: Kocsord község és Sándor pusztával, melly Sándori puszta érintkezésbe esik Túnyog, Szamosszeg községek határaival Északiról O pályi község határával Nyugotról Jármi és Papos és Délről Ny: Megyés és Ny: Csaholy községek határaival. Ezekben le lévén irva Máté Szálka mváros határának nevezetesebb pontjai, ezen le írás hitelesítéséül alá Íratott mszalkán május 10. 1864 Kovács Sándor ms jegyző Géresi Jósef fő bíró
