Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Nyíri járás
levéltárak adhatnak felvilágosítást. Hogy Hodász helység igen regi időből vehette létezését, onnan is világos mert a' Reformátzió mint népes helységet ugy találta,- ezt tanúsítja a' felső Szabóltsí Ref. egy ház vidék anya könyve ís 1590-ik év táján Hodászt már mint fenálló Ref. egy házat emliti: ugyan abban említtetik hogy itt 1642-ik évben Ref. egy ház papja Dobolyi János volt,- 1651-ben ugyan azon anya könyv szerént mint virágzó egy házban egy ház vidéki gyűlés tartatott melynek határozatai meg vágynak ott írva. az említett egy ház kissebbik harangja 1643-ik évében öntetett, ezt meg előző azon Ur asztalához való régi abrosz melyen PANA varott betűk találtatnak esztendő szám nélkül,- mely betűk akar hová gonkozunk (!) nem egyebet mint Báthory Gábor nejének Palocsay Annának nevét jelentheti, ki ezt egy másik darab arany csipkés sejem teritékkel eggyütt melyen semmi írás nem találtatik ajándékozhatta. Báthory Gábor pedig 1608-ik esztendőben Erdélyi Fejedelemmé választván,- neje csak ez év előtt ajándékozhatta ezen teritéket akar Nyir Bátori akár Ecsed várábani lakásakor; mert miután fejedelemmé lett már nem e mi vidékünkön hanem Erdélybe kellett neki laknia,- mind ezek és egy varott betűkkel 1648 évet mutató Kiss Erzsébet által ajándékozott teríték,- nem külömben a' helybéli ref. egyház anya könyveben hitelesítve be irt oklevél, és egy ón kannán való 1691 BS öntött betűk - mik azt tanusitják, hogy az emiitett egy ház lelkésze 1669-től 1691 -ig Beregszászy Sámuel volt,- nem különben az 1697-edik esztendőtől kezdve a' mai napig szakadatlanul fujtatott név sora egy házunk 22. Lelkészének ott az anya könyvben végre a' templom belső ajtó felén anno 1677 - varinó (!) felül írás világos és kézzel fogható tanú jelei, hogy helységünk eredete régiségére nézve sok századokon felül áll. 5- ik pontra Már fellyebb a 3-ik pont alatt fel világosittatott, mi szerént itt a közzelben elébb Heteny helység létezett, de ez hihetőleg a' közelbe volt Görgés, Ruszka, Marton, Gothárd helységekkel eggyütt melyekről Szirmay emiitett könyve emlékezik - cl pusztulván,- helyette Hodász épülvén ez utóbbinak fel épülését az el pusztult Heteny lakosai eszközölhették és így innen népesíttetett mcg.6- ik pontra Hodász nevezet hol vette magát? sem a' régi oklevelekből sem a nép hagyományából ki puhatolni nem lehet, egy hely beli birtokos kivel e fel tett kérdések közöltettek véleményét ezekbe adja elő. a) Hodász nevét vehette ezen oláh szóból hodáj mely szállást vagy telepitvényt jelent nem lehetetlen hogy a' IV-ik Béla alatt történt tatár pusztítás következtében Heteny elébb el pusztulván helyette Hodász építtetett a szerént mint már fen említve volt. Ezen véleményt azon körülmény támogatja hogy Árpád magyarjai bejövetelek előtt, az oláhok ősei a' Dákok lakták ezen vidékett söt mai napig is lakják azok utódai Kalló Semjénbe, kis Kálióba, Biribe, Hugyajba, Oroson, Nyír Beiteken, Lúgoson krasznaközi 's NBányai járások igen sok falvaiban. b) ezen magyar szóról had is eredhetett. Hadász az az olyan hely hol hadakoztak, mert hogy itt az elö időben sok hadak történhettek mutatja határunkon a' Les hegy nevezet, és közzel ehez Őr nevü helység,- hol a' sereg bátorságára őrök lehettek fel állítva,- kiknek őr szemök ismét a' Les hegyen vigyázhattak az ellenségre.- Mely Les hegy ezen akkoriban erdős vidéken magasságánál fogva alkalmatos les hely volt, régi hadjáratok nyomára mutat régi fegyver hihetőleg nyildarab is, melyet kevés napok előtt a' Gebei Járás on víz le eresztési árok ásásakor egy ídegeny talán Szamosszegi, vagy Panyolai ember talált,- de mi előtt értésünkre esett volna magával el vitt. Méltó volna ha a' hatóság által a' nemzeti múzeum számára vissza szerezhetnék.
