Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Nyíri járás
ölyvébe hitelesítve be irta oklevelet alá irták Simándi jános - Simándi .Í Miklós - Ez utóbbi váljon nem az egyén lehetett é? ki 1650-d évben .lasztatván a' Tul a' Tiszai Püspökök életleírási könyv szerént Magát Hodászi ^snak irta- a' nevéhez ragaszkodott S betű Simándit jelentvén. Ez ollyan kérdés ... .íyet a' fentt idézett adatok minden nehézség nélkül meg fejtenek. Nem az a Simándi Miklós hanem annak egy rokona volt onnan látható- mert ez ugyan azon évben 1650 melyben Püspökké lett már meg halt,- hellyette Szathmáry Lázár választatván ugyan 1650d évben püspökké. Az 5-d ponthoz- Hogy Marton Görgés, Ruszka Hetény Gothárd és Ladarcz helységek csak ugyan 4-d Béla alatt a' Tatárjáráskor pusztulhattak el, onnan is világos mert a' csak egy mért földre esö M. Szálka is akkor pusztult el, és mint Szirmay könyvének 2-d R. 74 §-a a' 113 lapon említtetik 1260 esztendőbbe népesítette azt meg 5-d István Királynak Máté nevü híve Zalka grófnak fia.- Hodász is ekkor épülhetett és népesedhetett. A' 6-d ponthoz.- Az a) alatti bekezdéshez. Azon oláhok mint első épitök magok nyelvén nevezhették Hodájnak, de azok után a' Magyarok Hodásznak mondhatták,- a' mint Drauch szóból, melly Sólymot jelent az oláhok Drauczot, a' Tótok Draveczet- a' Magyarok Daróczot mondottak. Mint Szirmay 2-d rész 105 §-ban a' 148 lapon látható. A b) alatti bekezdéshez.- Ha Zabolchban a' hal-tól a' Halász, - Zemplénben a' vadtól a Vadász,Szatmárban a' Madártól Madarász- származhatott, és helységnek név képpen adathatott szinte a' Hadtól is Hadász nevezetet vehetett. A 7-dik ponthoz. Hosszú dülö magával hordja nevét, mert ennek egyes szántó Földei határunkban leg hoszabra kinyúlnak. Borsó szer talán hajdan borsót termett. Liget mező hajdan ligetből állott, meleg oldal on, forró nyáron, homokjai és buezkái miatt nagy melegség szokott lenni. Cseresznye gaz míg erdőség volt sok vad cseresznye fát termett. Az ag erdö nevezet mutatja hogy itt a' leg régibb idö ólta nagy erdőség volt, és agg fákkal bövölködött, 's csak néhány éve irtattatott ki. Nyires oldal csak nyir fát termett leg inkább az el halt öregek korában. Kis csere erdejét több mint 30 esztendők előtt pusztították ki nem alván ellent a' Megyei Zárositás,- Sűrű, erdő korából azt tartotta meg nevét a' sürü fáktól - s közelebbi öregek ki irtására még emlékeztek, Hármas gorond az ottani három homok gorondtól. Gyermek kereszti az elö időből azon meg ölt gyermektől tartotta meg nevét ki ott meg öletett és elis temettetett, sirja keresztel lévén el látva, File laposá n régen a' marhát örzö fiatalok edjike másiknak füleit haragjába el vágta - innen tartotta meg e' nevet. A' már fent emiitett Simándi család bár nemességgel nem birt is - hajdan e' községbe nem kicsiny szerepet vitt. Nevezetesen a' 4-d pont alatt emiitett 1642-d évben a Felső Zabolchi egy ház vidék anya könyve így emliti praesentibus civibus Stephano Kis Simándi vícem primarii Judicis Joanne Thót - Ministri v. Dni adfuerunt Stephanus D. Debreczeni... S. Eclae Demetrius Stanislai Gyulaiensis Joannes Dobolyi Hodásziensis nostri die festi S. Mathiae 1462 (!) Ugyan a' 4-d pont alatt emiitett 1648 évről álló régi teritéken látható Kis Ersébet is e' család tagja lehetett. Tudni kell, hogy a' Simándi család miután már magát Hodászinak nevezte nem birtokolt Hodászon egyebet,- mint azon háram Telekeket meljeket a' jobbágyság alatt élt családnak Földes ura 1669 évben zálogba adott, de később perrel vissza vett. Melly perből az is kitűnik hogy a' 4-d pont alatt emiitett Simándiakat földes ura az utolszor emiitett évben a' jobbágyság alól fel szabadította,- Hodászi Lukács azonba
