Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Nyíri járás
[Hodász] Helynevek (I, 246-251) Hodász községből, Szathmár megyéből, melly is a' Megyének Nyiri Járásában fekszik,és igy ezen Nyiri Járás kiegészitő része - az ugy nevezett Nyír nek, melly alatt Zabolch és Szathmár Megyék homokos részei értetnek Endrédtől kezdve Dombrádig, más felöl V. Naménytól Tokajig és Kis Varsánytól Eszlárig - Debreczenig satt.- Ez a' nyir Sz. László királyunk kedves földje és mulató hellyé volt,- e' vidéken mulatására mutat az is hogy nem csak NVáradon - de Kis Váradon is templomot épített, de ez utóbbi név a' Német Várdain módjára elferdittetett 's már ma nem Kis Várad hanem Kis Várda nevén neveztetik. Mi a' Nyir nevezetet illeti, hajdan e' föld lakói Neurusok voltak, azoktól vette nevezetét. Latinul Neuria Nyírség,- Neurusok Nyíriek.Toldalék az l-ő ponthoz.- Az is mutatja I-ö László királynak e' vidékünköni múlatását, hogy mint Szirmay 2-d rész 156-d lapon elö adja. Midőn egykor a' király táborozás alkalmával meg szomjazott volna; katonái neki egy borral megtöltött tököt hozának,- mellyböl édes deden iván „be édes bélü tök ez" monda tréfából, hol azután helység épülvén, azon Szent Király emlékére az Béltöknek nevezetett és azon király tiszteletére Szenteltetett a' 4-dik ponthoz PANA betűk alatt lehetne érteni Péchy Annát Báró Melith 'Sigmond nejét is - Ki is Szirmay könyve 2-d rész 91-d és a 131 -d lap szerént 1672 évben már nem élt.- Ez is Fö Ur neje vala, az Ur asztalához pedig illyenek szoktak teritékeket az egy házakba adni. De hogy a' kérdéses teritéke egy házunknak nem ennek hanem Báthoriné nevét jelenti edjért hihető, hogy ez utóbbi laka Bathorba egy az Ecsedi várba más fél mértföldre van HodásztóL- Csenger pedig hol Pechy Anna lakott jó három mérföld.- A' község tehát inkább Palocsay Anna mellett bizonyít-. Hát ha még gondolóra vettetik az, hogy a' 7-d pont alatt emiitett Lukács nevü pap, ki a' maga százada szellemét követve - a' régi Kis Simandi nevet el hagyva- nevezte magát hazájáról vagy talán eklésiájáról, mellybe paposkodhatott is Hodaszinak - Báthori Gábornak és nejének kedvencz lelkésze vala - mi azért is hihető mert Báthori meghívására lett Ecsedi pappá - hol viselte is hivatalát mind addig mig 1604-d esztendőben Püspökké tétetvén - ekkor Ecsedtöl a' Debreczeni egy házba ment lakni.- Az is valószínű, hogy a' közelebb emiitett teríték a' másikkal edjütt Hodászi vagy Simándi Lukács kedvéért - 's talán az ő Hodászi lelkészsége ideje alatt, 's így 1604 év előtt adatott egy házunknak. Mert hogy e' Lukács pap is a' Báthory fejedelmi háznak kedveltje vala, azt a' Tiszántúli Püspökök élet leírásának könyve is bizonyítja. Ez alkalommal nem lehet el halgatni, hogy a' Reformatio kiütése után szokásba vették a' vallás miatt üldözött protestáns papok nevöket elváltozttni(l). Igy Juhász Péter nevét Görögre fordítva magát Meliusnak- néha pedig születése hellyéröl Somogyinak nevezte. Huszti Sámuel és Tamás Husztról- Siklósi István Siklósról, Laskai Lörincz Laskóról, továbbá Kapusi- Béllei- Kálmáncsehi- Sztárai- Diószegi- Patay- Veresmarthy- Lelkészek, mind azon egyháztól vettek nevet- hol egykor paposkodtak. Nagyon hihető hogy Lukács pap is ezek példáját követte mindön Hodászi nevet vett fel.- Egyházunk másik régi abroszán ezen varrott betűk olvashatók: „Exiguum hocce opusculum ad honorem magni Dei eumque ad adornandum mensae sacrae Dominica prae timore et erga amorem Dei ostensionemque fidelitatis suae honestisima comendatione donavit Dna Elisabetha Kis- Texta idem a Joanne E. Textore artifice anno Salutís 1648."
