Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Nyíri járás
felől, melly el nevezését vette a' homok hegyek közt szorult keskeny és hosszas rakottyásról, melly az egész dülő közepén elnyúlik; ezen dűlőnek észak nyugoti - részén fekszik az úgy nevezett .. Kápolna hegy ", melly a' nép monda szerint az egy kori Kápolna nevezetű község közép pontját képezte, hol a' községi egyház is létezett, mellynek romjai máig is láthatók; 's tégla alapja nagy részben még e' században szedetett fel. A Hosszú rakottya szomszédságában keletre fekszik az úgy nevezett .. Csanálos dülö " keletről a Bihar megyébe kebelezett „Piskólt" község határával szomszédos, más oldalról pedig - mint minden más dűlők a' községben lévő többi dűlők által szomszédoltatik; ezen dűlő az úgy nevezett Csanálos rét ről vette elnevezését, mellynek közepén egy sziget van, környezve egésszen vizes és lápos hellyel, 's egyetlen bejáró helye van; e' helyen igen buján tenyészik jelenleg is a' csalán, melyről az a' monda, hogy a' tatárok bejövetelekor szinte menhelyül szolgált volna a' magyaroknak, hogy nem csak biztosan tartózkodhattak, de egyszersmind védelmi álapotba helyhezhették magokat, mint ollyan helyen, melly csak egy szoros bejáróján volt megtámadható. Ezen dülő szomszédságában van az úgy nevezett .. Tótok gazzá dülö ". melly keletről szinte a Piskólti határral szomszédos, ezen dűlő elnevezését onnan vette, hogy e' helyen tótok telepedtek meg kik e' helyről lassanként elszéledtek, 's csak emlékük maradt a' népnél meg, mind ezen dűlők homokos földrészekből állanak, 's több homok dombokkal fedvék, közbe közbe a völgyekben kevés rét találtatik; melly dűlők még a' XVII század végén és a XVIII század elején erdővel voltak borítva, 's legeltetésre használtattak, mind Ezzel szomszédos délkeletről az űgy nevezett „ Tenyere dülö " melly Bihar megye Piskólti és Vasadi határokkal dél-keletről szomszédos, ez fekete-homokos szántófőid. Ezen dűlőben nevezetes az úgy nevezett .. Fónát út ", melly az elpusztult Fónát községhez vezetett, ezen község el nevezését egykori birtokossátói Fónáttól vette, ki a' község elpusztulásával lakó helyét meg változtatván, ez a' mostani Ér-körtvélyes község délkeleti oldalán telepedett meg, 's az említett Fónát úton járt az elhagyatott Fónát nevű birtokának megtekintésére, hogy e' helyen egykor valósággal község létezett e' néven, azt több körülmények igazolják, mivel e' helyek szántása alkalmával az eke által több olly anyagok forditatnak ki a' földből ki, mellyek az egykori épületnek alapját képezték; de e' folyó 1864. évben e' helyen vezettetett keresztül a Debreczen-Károlyi országos útvonal , mellynek ásása alkalmával pinczei omladékokra, csont vázakra találtak; ezeken kivül két darab darálló kőre is, mellyek alakjokra nézve hasonlók ugyan a' mostaniakéhoz, de ezeknél sokkal nagyobbak és idomtalanabbak. Az úgy nevezett .. Nyírfa dülö " a' községnek del-nyugoti részében átaljában fekete szántó föld a' Szomszéd Bihar megyében kebelezett Vasad és Gálos Petri határok által szomszédoltatik, elnevezését vette az egykori nyírfás erdőről, melly egyszers mind a' vadonban nevelkedett gyümölcsösről is nevezetes; ezen dűlőnek a' déli részén fekszik az úgy nevezett „ Engecz dülő " rész, melly a nép monda szerént mint erdős hely a törököknek és tatároknak huzamosabb ideigi tartózkodási helye volt,- hol ezek távoztával a' bors a' vadonban több éveken keresztül tenyészett 's termett. Végre a' község közelében, ennek északi részén van, a' község legelője, melly dűlőben figyelmet érdemel az úgy nevezett .. Égető hely ", melly az ott több alkalmakkor talált Urnák tanúsága szerént a' Rómaiaknak temetkezési helyük lehetett: elnevezését vette a' homok hegyen látható teméntelen régi cserép darabok, és egész épségben talált cserép edényekbeni hamvakról, mellyeket a' föld könnyűsége következtében, a' szél - a' földből kifújt.
