Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Nyíri járás
dombja hajdan dinnye termő hely volt. Sáros tó farka Sáros tó lápjától a Nagy láp nagyságától hivatik. A Korlát rét ett meg öleli a nagy és kis láp Keletről a Szil Kotsordos ere mely a nagy és kis láppal öszve szakad- itt délnek van egy Szerű Sáncz mely ösze köti a Nagy lápot a Kis láppal- ezen hely szolgált men helyül az Endrédi lakosságnak a Tatár járáskor. A Sáncz árma (!) Sűrű tövissel volt bé nőve és nagy Nádas lápos vízzel körül véve, oly erősség volt hogy a Tatárok bé nem vehették,- Van a' Korlát nevű 40 Catast hóid rét,- továbbá Két rét közi rét két uttya volt,- Bérengí nevű rét, Berengí nevű Csordás ott halt meg,- a' László halma László a' Peéri útfél en, a' Peéri határ híd , a' Peéri határ éren, a' László halma László nevü őrtől vette nevét, Ki a Tatárjáráskor vállalkozott őrt állani, hogy a' Tatárok mozgását a' Korlátba levő Endrédickct értesítette a' Pestisbe halt meg 's azon halmon temették el.- A' Kerek tó rét , körül folya Kereken egy nádas ér.Szára pata lápja és dombja Fekete Sáros lápjától, 's néha apadásától vette nevét,- az uj rét . 1820-ba fogatott fel. Ravasz juki rét . Sok róka jukaktól veszi nevét, Eperjes Dombja Sok földi epertől neveztetett. Kis és Nagy Pázsit Legelök . Nagy és Kítsínységök 's Szépségökről neveztetnek.- Bőrök át ma a' dög bőröket ott temették el. Az Ér fél hídja a' Peéri ország út on egy olyan éren mely a Szára patát a Kis láppal öszsze köti.- Kis ér dombja vagy homokos domb , homokkal és téglának való agyaggal bír, Malom dombj a, hajdan Vízi malom volt ottjó Kút lápj a az igenjó ívó vízről neveztetik- Sziget nevü hely körül van érrel- Kerekfa Sziget Sok vadkörte kerek fákról neveztetik.- Ördöngös alya rét a' már említett Ördöngös oldalról veszi nevét.- Van két jó forássa igen könyü és kedves ívó vízzel Magyar jó kút 's oláh jó kút név alatt.Kelt Endréd Máj 20. 1864. Közli Törők Antal útán Magyar István Jegyző Helynevek (1,168-173) Ér-körtvélyes községből - Szathmár Megyéből. 1. Ér-körtvélyes község fekszik Szathmár megye Nyíri járás nyugoti szélén, határos Bihar megyével kelet, dél és nyúgotra, egyedül észak nyugotról van összeköttetésben Szathmár megyével, 's igy a megye szélén - Bihar megyébe sarkalik be - e' község határával együtt. 2. E' községnek neve - annak keletkeztétől fogva e' mai napig folytonosan Érkörtvélyes néven ismeretes ország szerte és a' vidéken is. 3. Ér-Körtvélyesnek nem más elnevezése nem volt: eredeti nevét vette a község területén lévő nagy mennyiségű gyümölcsösről, mellyben sok körtve fák voltak. Ér elö nevet pedig azon értől, melly a' „Szilágyságot" 's Erdélyt Magyar hontól elválasztja, mint hogy több községek neveztetnek e' néven, tehát annak meg különböztetéséűl származott az "Ér körtvélyes" el nevezése a' községnek, hanem ezen község korán még más két Község neve él a' nép Emlékezetében, melly Zónát és Kápolna nevezeten - alább lesz fel említendő. 4. A' község körül belől a XIV-ik században említetik, mit igazolni látszik azon körülmény is, hogy a' régi Gót-ízlésre épített templomunk 1840-ben történt lerombolása
