Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Nyíri járás
név alatt a mult Ország gyűlés alkalmával kaptsoltattak visza Magyar Országhoz. Keletről Dengelegi határ kaptsolja öszve az Ér Endrédit a Piskoltival mely is az ugy nevezet Nyiri Járásban régebben (Fekete Járás) van helyezve. Endrédnek semmi féle más neve az Árpádok olta nem tudatik semmi féle idegen nyelven sem. Hunok és Avarok idejében is Szereplő helynek kellett Endrédnek lenni, mert Árpád (Zoárt) vagy Zuvárd nemzetség férfi ágon a 15. századik bírt Praedicatúma volt Er Endrédi Zoard, később Endrédi Zoardiy, leg későben az Endrédi nevet tartották meg nem a 15. században fi ágon de filiált, leány agon Szepesy Család lett lett örököse Endrédnek, melynek utódjai kevés ki vétellel egész Endréden birtokló Nemesség.-Kik közöt többen ember emlékezetett meg haladó lakosa is birtokosai Zoardynak utódai mit igazol Debreczen Városával jelenleg fojtatot per, az Ebes, Szepes, Boldog falva Szoáti és több Puszta beli birtokokra nézve, mely perben Zoardy Szepesitől le ágazó Családok Geneologiája világosan kiderit Endréd az ér parton ugy vonul mint akit a természet egy el formában Bástya alakúnak teremtett, kikről az ugy nevezet Peéri utza . mely a fő utzá ról mindjárt Dengelegi utzá nak neveztetik. A fö utza mely mint Keletről veszi az irányt, vonul nyugotnak nem éppen egyenes vonalban, az Szalatsi ország út ban esö utzában van a Helvét hit valásu Egyház mely 1829 és 1834-ben kijavítatott és meg is nagyobitatott tornya Bádog alá újonnan épitetett, a toronynyal szembe a helvét hit valásu Iskola annak szomszédságában, az ugy nevezet vár dorn melynek egy része az Iskola tulajdona, e vár dombon volt hajdan a Zoárdi vár Kastély, mely azon időben Kö bástyával birt mint E nyomai mostan is lathatók a Templom déli oldalon az utza szegletben a helvét hit valásu Papi lak a templomtól a fő utzába szakadva vonul délnek az ugy nevezet alsó utza mely Sáros nak neveztetik, mely a legelő mezőig nyúlik, a nagy utza közepén a Temető höz vezet egy Sikátor melly ott bele vág a Károlyi útba és a Dengelegi út tal halad Mczö Petriben a Tcmetőtül Nyúgotra egy melek utza vonul Kirputz vagy Nyáras név alatt, mely ki ér a szántó földekig a Piskolti út ba, honan vezet a Vasadi ut is, it következik a G. C. Templom és Papplak szemben nyugoti oldalon a G. C. Iskola, ezen Templomot a fentebb említett föld rengések meg rongáltak volt, tsak a kesöbi időben javitatotak és Tornya tsak féligre épült fel.Endréd ez évben nyert vásári engedélyt.- Mely minden héten kedden tartatik. Határ fekvése ket részre osztható, alsó és Felső , az alsó az ér völgy ében van, rétség és legeiöböl Lápos nádasokból ál, Néholt tükör tavakból. A felső szántó földekből az ér part on fejül esik, és Kis tábla erdö, mely a Ns birtokoság meg osztót erdelye melynek nevük elö forduland-1820-ik évben az egész határ tagositatván, a fordulók, düllök, Düllö utak, sött az országutak némü változásnak mentek allá azomba a nevezeteségek régi emlékekbe állanak. Melyek következnek: A Város Keleti oldalának a Károlyi ország út nál a helvét hit valásuak Temető kert iök északról a Romai Catholicus Temető azután Dengelegi forduló név alatt ösmeretes. Keletről az Ördöngös oldal az ös kori nép az ördöngöss helynek azért nevezte, mert a halálra Ítéltettek ottan végeztettek ki, a Kováts völgyi híd mely hajdan erdős hely volt a Kovátsok szenet szoktak égetni inen nyerte nevét a Kováts völgye mely meg fordul a gát által alyán arról nevezetes mert vizi malom Nagy gáttal volt el látva, erre a völgyre jön véggel nyugotról a Nagy erdő nek hajdan tele nőt nagy fájáról nyerte nevét vele szomszédságban Csonkás völgy választja a Csonkás nevü Erdő t, mely hajdan néhány Nagy Csonka fáktól kapta nevét. Következik Pető halma , mely onnan nevezetes, hogy Pető (Petehö) nevü
