Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Nyíri járás
A számos hát, a' Szamos folyótól; Tiszahat a' tisza folyótól; Tisza Bodrogköz, Tisza Bodrog folyótól; Érmellék az „Ér" vizétől származtatja történeti nevét. 2) A községnek kétnemű elnevezése van magyarul: Derzs; oroszul: Derzsu. határoltatik éjszakról - Iklód, K Jánosi; délről: Császári; nyúgotra Gyulaj; nyugatdelre: nyir Bátor; keletre: Hodász községek által. Lakosság jelenleg: óhitűek (= Görög Cathollicusok) és R. Cath: és izraeliták s kevés Ref: mind azon által Magyar ajkúak. E községnek csak első elnevezése bír helyi és országos el terjedéssel. Hajdan a' Petri Derzsi nemzetiség birta. 3) Hogy volt e' hajdan más elnevezése a községnek arról halgát a' hagyomány- Szirmaynál 1810-ről II rész a' Petri Derzsi nemzetiség emlitetik birtokosának, kiktől elnevezését is származtatja.- A Derzsy jeles nemzetiség régi magyar nemből Gerot vette eredetét.1243. Legelsőnek említtetik Saul Dezsnek fia, Geror (!) említtetik IV-ik Béla királynak adományi levelében - mikor a' királyt - a' tatárok győzelme után- Dalmát országba kisérte,A Derzsi nemzettségnek czimere volt a' magyar koronán fenn álló koronás oroszlány egyenesen álló koronás paízson. Kútfőül érdekességénél fogva ajánltatik „Szirmay" munkája, 4, 5) A község mikor említtetik leg korábban honnan népesedett. Legkorábban 1243 említtetik 's már ez előtt hihetőleg fenn állott mint ez Szirmayból kitűnik mindig mostan nevezett lakossai voltak e' vagy más, arról adatokkal nem birunk - hanem annyi mondatik, hogy valamikor Rácok lakták volna mit a' Templom építéséről gyanítanak.6) Helynevének eredetét és értelmét a' Petri Derzsi nemzetiség által birtoklása határozza meg. Különben a köztudomás szerint más elnevezése sohasem volt; mert már 1243 előtt is mint Derzs említtetik valamint azután is az ólta is.7.) A község területén a' következő sajátságos elnevezések találtatnak és léteznek. a) Nádosi rét hajdan mocsáros hely - most szántóföld ettől neveztetik éppen azon dűlőben esö terület is nyúgotra a' községtől - hajdan nádtermö helyről b) Rekettyés - régen vízálló mocsáros hely kisebb rekettyés rét, most szántó föld és széna termő hely; az esik éjszakra a' községtől.c) Nyárfa Csere . Keleti oldalon régen erdőség - a' rajta termett nyárfákról vette nevét.d,) Csűzér és Gazvini - dűlő - előidökbe erdőség volt - a határon nyugot délen - nevének eredetét és értelmét homály fedi é) Csere - éjszak keletnek - régen cserjés bokros és Cserfákkal benőtt hely - honnan neve eredett. f) Szélmalom hegy - homok domb valamikor szélmalom lehetett rajta.g) Magoshegy - a' határon legmagosabb homok domb magaslat.h) Hoszulapos rét a nyarfacsere alatt hoszan nyúló viz állás mocsáros hely.i) Bandarét .- az előidökben Csuzérnak nevezett erdőben elterülő síkvölgy - mely a' régi hires Derzsi nemzettségnek a hagyomány szerint ottan tartani szokott mulatozásától veszi eredetét. k) Gáborhegy homok dombos magaslat, hol a' régi Derzsi nemzettségnek kastélya lehetett itt a' hagyomány szerint keleten 1) Kaszárnya a' hagyomány szerint a Derzsi nemzettségnek itt örtanyája lehetett nyugoti oldalon. Volnának még több sajátságos elnevezések, de melyeket, mint történetileg, mind hagyományilag, mind köztudomásúlag homályborit - a mi a' köznép nyelvén él, arra
