Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Nyíri járás
volt. Azért Szirmay, mint igen jeles kút forrás érdekességénél fogva ajánltatik a'feldolgozásnál. 4. A' község mikor emlittetik leg korábban, honnan népésittetett, és 5. hogy mindég orosz-tót lakossai vóltak-e? erre adatokkal nem birunk, csak annyi bizonyos: hogy már 1300 előtt jóval fennállott; mit bizonyít a' Chazarok által lett építtetése. 6) Helynevének eredetére és értelmére nézve szinte a' Chazarok által lett épités ad kellő megfejtést; különben,- sem köztudomás,- mást mint Szirmay fent nincsenek. 7) A község határában következő helynevek fordulnak elő: 1) Dűlőkben, a) Rekettyés . Haján (!) rekettyés gazos hely; később kaszálló, most szántó főid - a község és határ kelet déli oldalán b.) Kis és Nagy Bodony. Felemelkedett homok dombok közt fekvő mélyedések; Sokszor tó-állás és mocsár, most a' Nagy Bodony, marhaitató kúttal ellátott helyi nevének eredete és értelméről misemtudatik. fekszik a' határ déli részén.c) Felső- alsó-vágás . Hajdan erdő; most szántó föld. Hihető, hogy a' rész vágásoktól nyerte a' nevét; esik a' határnak déli részén.d) Némethegy , terjedelemes homok magaslat-domb.- Hihető, hogy c nevü helyen a' mult századokban elő fordult hadviselések idején, itt az ellen hadak valami Németeket ölhettek és vághattak le;- vagy feltehető az is, hogy ezen nevü hegyet - (domb) hol most szőlős kert is áll és díszlik - melytől e' dülö nevezetetik;- valami Németh nevü birtokos bírhatta, mennyiben most is élnek a' községben Németh nevüek - ez fekszik a határ délnyugoti oldalán. e) Negyszeg hegy .- Ez Szabóles megye Nyír Bátor község határában Császári községtől délnyugotra esik; 's egy Negy szöget képező homok domb - magaslat. Csoportozatból áll - honnan vette nevét a' körülte fekvő dűlőben elterülő szántóföld. f) Bátorí út . Ez a' Császáriból ny. Bátorba vezető útvonaltól veszi eredetét; a' mennyiben ezen dűlő az útmentébe délnyugotra terül el. g) Nagy völgy . Esik nyárinapnyugotnak a' községtől, s azért neveztetik így válószinöleg: mivel két felől rajta jobbra és balra, hosszan elnyúló homokdomb-felemelkedések vannak. h) Kis erdö . Hajdan erdő - most szántó föld, a' falu alatt éppen nyugotnak - nevét nyerte erdő voltáról. i) Nádas tó . Sik lapály - mocsáros hely a' községtől nyugot éjszakra; hajdan bőven termet nádat - 's nevét ezért nyerte. k) Csere , éjszak nyugoti oldalon. Oroszul Csirák , mivel ezen szó, több felemelkedett homok domb magaslatot (buezka) jelent; 's nem azért neveztetik Cserének mintha itt cserjések lettek volna,- bárha az elő ős időkbe létezhetett is,- hanem ezen orosz szótól: Csira = hegy; domb; vette nevét. 1) Legelő . - előbbi időkben nagy- kis páscum név alatt állott 's mais úgy neveztetik; homok dombos sivatagokból áll; most a' használható része szántóföld, nyugot északra.m) Szőlő alja . Hajdan erdős, Cserjés, bokros hely, mely vadszőlővel is bővelkedhetett; az elö időkben szöllö telepitvény is lehetett, 's nevét innen nyerte; homok dombos magaslatokból áll; éjszaknak feküdvén 's keletnek nyúlván a' községtől. n) Füves kert és majorság , ujabb időbeli nevezet - hajdan erdő uralgott felette, most egy része árokkal köritett és akáczal beültetett füves kert,- a' többi része szántóföld éjszak Keleten.
