Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Nyíri járás
hegy . Keszálló és szántó föld. Nyárfa bokor , kaszálló c) NKárolyi dűlő be. Bika rét , rét, irtot hely szántó föld, Estli szanto főid, fekete erdö alatti földek hosszú gyep hosszan nyúló gyep fáne bose rét fekete erdő alatti Kis rét . Körtve fa úti gyepNagy rétd) Fényi dülö Blók szanto főid, Veres tenger veres füvet termő, fes kaszálló, Kis kaszálló , az árok mellett. Vada szántó föld és rét, régen Vadaiak birták, Muj platz kaszallo Oh szollö . a feketén , fekete földbe árok és gyepű köz t. Uj szöllö a feketén. Tsürhe járás , gyep és szántó föld, Hex, hegy . Hex, motja használhatatlan Zsombékos tavas hely. Ezen kivül bér (!) a község Mező petri határon az ugy nevezett Kidéi pusztá n, M Petri Szaniszlo és Csomakoz és Szü Jánosi Közt és keletről határ közt öszvesen mint egy 900 hold szántó földet a gazdák közt fel osztva.- Dombos egyenes fekvésű és kissé Völgyes hely.- Van egy onurosele nevü 90. holdnyi fel árkot (!) gyepp benne. Csanálos Kösség fekvése lapájos helyen, fekete egyenes föld van fele a határnak, homok dombos, fele fekete föld és lapályos egyenes. Kelt Csanáloson apr 12-k 864. Mezey Ferentz If Czier János Jegyző fő bíró If Ludesser Ignácz Helynevek (I, 92-95) Császári községből, Szatmár megyéből. Császári Helynevek magyarázatára vonatkozó értelmezések. 1) Megye: Szatmár. Járás Nyiri Adó hivatali járás: Mátészalka. Pénzügyi kerület: Szatmár. Székhely: hajdan éz 1845 előtti időkben ember emlékezet ólta Nagy Károly. 1860-nat meg előzött 10 években Szatmár, 1860-tól 1864-ig ismét Nagy Károly. Jelenben megint Szatmár. Az egész vidék politicai felosztásán kivül Nyir-nek neveztetik. Kelet és kelet északról a' Szamos hát; észak és észak nyugotról: a' Tiszahát; nyugotról a' Tisza-Bodrogköz; délről az Érmellék vidékeiről szomszédoltatván. A Szamoshát,- a' Szamos folyótól; a' Tiszahát,- a' Tisza folyótól; Érmellék,- az „Ér" vizétől származtatja történeti és hagyományos nevét. Tisza-Bodrog kőz,- Tisza Bodrog folyótól. 2) A községnek három féle elnevezése van u: m: „Császári; oroszul: „Oszári" „Császáriu" lakossága: orosz és Tót nép - mind azon által Magyar ajkú már Csak első elnevezése bír - a' községnek - helyi és országos elterjedéssel. Hajdan Gróf Hallerék öröksége a' Ny. Baktai uradalomhoz; jelenleg Gróf Degenfeld Imre birtokolja. 3) Hogy volt e' hajdan e' községnek más elnevezése, mint a' fentebbi- arról hallgat az emlékezet. Azomban Szirmaynak 1810-ről emlékezet vagyon, hol említtetik I rész 4. czik szerint: hogy ezen községet igen régen „Chazarok" épitettek volna; kik közzül származott a' történeti nevezetességű „Chazáry vagy Császári" Nemzetiség, kik közzül 1408 Chachary (!) fel-ispány és a' Csahólczi határjárásnál 1425. királyi ki küldött biztos
