Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Nyíri járás
19) Csere - hajdan Erdő jelenleg szántó főid hely nevét vette a' fák között sürü csere bokrokóöl nagy része székes levén, tsak trágyázás mellet használható 20) Alsó Kert álja , szántó föld. Jó minőségű Szántó földekből áll hely neve származott onnan mivel a' Község kertjeinek alsó részen nyúlik végíg21) - Bodolai . Szántó föld. másik részben rét - a' szántó földek alatsony fekvesüek közép termést hoznák a' retek vizenyős helyén levén savanyú sasás takarmányt teremnek, hely néve eredett onnan mivel regentén Bodolay nevezetű szász használta mind a' szántó földeknek mind a' kaszáló réteknek egy részét.22) Szép-éreszteny . Szántó föld, jó minőségű termésű, sőt nevét is onnan vette mivel a' termés szépén eresztetik . 23) Tóth falu . Rét a' legjobb minőségű füvet termi, némely részén ugyan a' vizes időben sásás szénát terem - hely név eredetéről mi sem tudható.24) Lókért .- legelő, nevét kölcsönözte onnan, mivel lovaknak számára rendesen tilalom alatt hagyatik éjjeli legelőül - a' leg táplálóbb füvet termi 25) Erdö szeg . Rét - szinte jó minőségű füvet terem hely nevét vette mellette el nyúló fiatal erdötskeröl mely a' regentén rajta levő Nagy mag és fokról; jelenleg is Nagy Erdő nek neveztetik. Felső Kert alja , szántó föld - legnagyobb része jó minőségű ,s jó termésű - hely nevét a' község felső részének kertjeitől költsönözte 27) Halom vagy Ketskes árka . Szántó föld. általában jó minőségűek a' földek 's trágyázás mellet jól teremnek hely név ered a' dúlö közepén fekvő halomtól, és azon ároktól, mély ásatott hajdan egy Ketskés nevű Urasági Gazda által, a' szántó földek szélén, mint hogy ezen dülö Ketskés nevü része Majorságos bírtok volt -. 28) Láp: Nagyobb részént haszon vehetetlen mocsáros mélységekből áll, haszon vehető része Nádlásra használtatik, regentén Csik is bővén találtatott benne, és piótzát is elegendőt lehetet szedni - de a' néhány évi szárazság következtében Csik és piótza nem kapható - a' Kraszna folyó keresztül megyén a' közepén Ecséd felé, a' több helyéken lévő ingovány lápokon szarvas Marhának való széna kaszálható - Van a' dél keleti oldalán a' láp közepén egy sziget, mély kaszallónak használtatik, Neve Vár szeges Regenten föld vár volt, - szép fel emelkedett kies hely Negy Szög Nagyságban maga a' föld területe 16 holdnyi- hajdan a' börvelyi kevés számú lakosság a' tatárok elöl e helyre menekült - hír szerént e' föld vár használtatott Rákotzy György által is. a' Sántz most ís meg van29) Vársziget eleje - apró kaszállotskák, a' láp szelén, neve eredett a' Varszegésröl minthogy éppen a' Sziget iránya (!) fekszik. 30) Kakastó vagy Telek szeges is kaszálló rét, motsarós helyekkel körül véve - nevezetét vette, Kakas tó az itten teremni szokott Kakától és gyékényről, a' telek el nevezése nem tudható hihető hogy' a' sziget kicsinységetői vette emez elnevezést -. e' fent el sorolt dűlők képezik a' Börvely Községe határának öszves területét, és pedig Szántó földekben Catastralis h. 1479. h 300 Dől Retekben 55 55 552 1500Legelőkben 55 55 574 h 800 öl Erdőkben 55 55 454 617Nádas 55 55 5776 500 Utakban terméketlen terekben 21 300 Udvarok és Uttzakba 42 h 1113.
