Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Nyíri járás
A 997/864 számhoz [Bere] Helynevek (I, 53) 1. Szathmár Megye, Nyíri Járás, Bere.Nyír szél en, mcrtt Bere helysége fekete földön fekszik 1/3-d része fekete föld, 2/3-d része pedig Nyíri homok. 2- or A Községnek egy neve van, Bere. 3- or Hajdan is tsak Bérénél hívatott. 4- er 1291 ólta említtetik leg régöbben. 5- ör Eredeti népi is Magyarok és nemetek voltak. 6- or Szóbeli hagyomány szerint eggyik Csomaközi nőül adta Béna leányát hűséges hajdújának, és a Csomaközi határból egy részt neki ki szakítván hűsége bérébe át adta, innen Bére;- mit avval indokolnak, hogy ha az ember Csomaköz és Bere helységek tér képét meg tekinti,- ugy tűnik elő Bere helység, és határa, mint ha egy kis tag a Csomaközi határból szakíttatott volna ki, - Szirmai szerént pedig Bere neve származott egy Bere nevü földtől, mellyet Gróf Rozsályi kun, a Kaploni nemből származott nemesektől örök áron meg vett. 7- er A. község határába lévő dűlők, fekete határ részen,- akasztófa laposa .- Vállaji uti .- Cserei .- forrási . - A Homok részen,- Vár utja.- Régenten az Etsedi várhoz vezető ország ut volt,- Nyul vár .- egy nagy mélység, mellyet két nagy domb vesz körül, Kerek tó . Bársony kut lapossá .- Hajdan nyires volt, a közepén pedig szép gyep lévén, innen neveztetett. Gugyori .- a Debreczeni ország út ba. Kelt Bérébe April 20. 864. Rácz Sándor sk Tsáti Sámuel sk Jegyző fő bíró PECSÉT Helynevek (I, 74-77) Szatmár Megye Börvely Községből 1. Szatmár Megye Nyíri járás III Kerületi Szolgabiróság. Megyei Székhely Szathmár Némethi 1863, oct. hó 1 -sö napjától, addig századokon át a' székhely Károly vala, hol fekszik jelenleg is a' Nagyszerű és csinos alkatú Megye ház 2. A községnek jelenbe egy neve él Börvely. más el nevezése nintsen. 3. A hözségnek régenten neve volt Berve, vagy Bervej. 4. A' község neve említtetik leg korábban 1372, a' mikor a' Guth Keled nemzetségtől származtották birták. Butkay Bátory és Bervey. 5. a' Község népesitése régibb időkből nem tudatik, hanem később a' Gróf Károlyiak alatt nagy részint a' szomszéd magyar községekből népesedett, egy rész Kálmánd, más rész Vállaj községekből 6. A Község hely neve eredetéről semmi sem tudható.7. A Község határa 30 dűlőkre osztatott fel
