Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Nagybányai járás
Helynevek (II, 363-364) Szentmárton községből, Szatmár megyéből. Szentmárton a tagbeii házakkal együtt mintegy 65. házból áll, 1858-ban rendezett és tagositott magyar község a Szamos jobb partján fekszik, Szatmárhoz egy negyed mértföldnyire esik.Helyneve (:Kak:) Szentmárton név alatt ismeretes, mivel e két helységnek egy határa, legelője, telek könyve ref. temploma, iskolája lelkésze s tanítója van. Egész területe összesen 1392 1525/1600 holdat teszen. Termékeny hely, mivel a Szamos öntözi. Itt van az igazi tengerinek vagy az itteni beszéd szerint a málénak hazája. Ezenkivül meg termi, a búzát, árpát, lencsét, zabot, kölest, kendert, repczét, dinyét sat. Szatmár a piacza. 1 -ső pont szerint Szentmárton Szatmár megyéhez, a tiszántúli kerülethez, a nagybányai járáshoz tartozik. Székhelye Szatmár.- Vidéke Szamosmellék nek is neveztetik. 2-dik A községnek más elnevezése nem volt, 3. emlékezet óta Szentmárton név alatt ismeretes. 4. A község 1369-ben említtetik leg korábban, midőn I-ső Lajos Király, a Bathuz vagy Batiz nemzetség kihaltával, Simon horvát országi bánnak ajándékozta, ki Szentmártont a Megyesi uradalomhoz csatolta, 1520-ban a Báthoryak maguk közt, mint anyai just megosztották. 1614-ben Báthory István Végrendelettel, királyi jóváhagyás mellett Kovács Mártonnak egy féltelket adott benne. Földes urai voltak: Gáspár, Ötlik, és Rácz. 5. Honnan népesíttetett nem tudatik. Jelenleg birtokosai: Gáspár, Péterffy, Téglásy, Markus, Darvay, Pap, Szeöke sat.6. A név eredetéről, értelméről nem lehet tudni egyebet, mint hogy ez a hely a Bathuz nemzetség idejében sőt a Kaki Kunok életében is sérthetetlen szent hely volt, a honnan Szent-Mártonnak neveztetett. 7. A községnek öt utczája van: Malom utcza a malom járás mellett, uj vagy uri útcza , mivel a Szamos elhordta a falu egy részét, s ide építkeztek az emberek 's leg inkább az Urak, templom útcza . tó útcza a tóhát mellett, régi jobbágy vagy gondasor . a volt jobbágyoktól gondáktól.A Szentmártoni határban következő topographiai elnevezések vannak, jelesül Megyfasor az itteni Megyfasortól. Malom sor , a Szamoson lévő malmok állásától, mely egész sort szokott képezni, Fok árka , a Szamos szokott rajta kiönteni és visszafolyni, Halvány , halványos földrész, Fokhát , emelkedett helyiség, az itteni Fok árka mellett, hol régen egy tolvaj .. fokháti korcsma " volt, mely Molnár István nevü korcsmáros feleségével együtt meggyilkoltatott.- Darvas sor , regen darvak tanyája; Dezső . Garand folyás , mely messziről ered és ismét távolabbi szomszéd határokon vész el. Garand hát. Hosszú sor . hosszú dülő szántóföldje van; dinnyesor , dinnyét termő helyiség; Morványos . Márvány színű földje van; Csonkahegy hajdan erdő volt, később lecsonkáztatott, most részint kaszálló, részint szántó föld; nagy borjú és kis borjú legelő , nagy és kis borjúk volt legelő helye, most tagosítás óta a legjobb szántó föld.- Kis nyáras . nyárfa erdejéről, hol most már tagi épületek vannak, itt a földben építkezések és sánczolások alkalmával táborozás tűzhelyei és ember csontokat ástak fel. Bizonyosan 1672-ben a Szatmári német őrző sereg csatázott itten s a magyarok és Szatmári diákok hullhattak el e helyen is, mint a közeleső
