Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Nagybányai járás
szépségű gyümölcsös, most szántóföld.- Déva - szépkiterjedésü szántóföld, melyet az uj számos keresztül metsz.Remeteporond . szántóföld.- Ungyura , vagy Zúg , szántóföld az ujszamos mellett.- Füzes szeg ,- szántóföld az uj számos mellett az Ószamos medrével, a Lippai határfelöl körül véve.- Kürtöstó . régi számos meder.- Bikkes . szántóföld a Szamos partján.- Nagy sziget, szántóföld.- Szakadály . szántóföld.- Szamos folyam, mellyen erdőből szályok szállíttatnak.- Szoros szeg , szántóföld, a Szamos és a Krassai határ között.- Patoházi rév , Krasso és Patoháza között.- Nyáras . szántóföld, a Szamos által naponta rongáltatik.Láska . hótszamos a község alatt.- Ffallastó . tiszta legelő a község déli oldalánál. Kelt Patoházán Április 17-én 1864. Csillag János mk Apai János Jegyző föbiro Pap István [Pusztatelek] (II, 221) Pusztatelek; románul Bontejen Szathmár megyébe kebelezett, átalános nyelv román, tartozik a' Nagybányai járás IV-ik Szolgabírói kerülethez, a' község neve emlékezet óta ugyan az - elnevezését a' Puszta irtásoktól vette, a' határ területen szántó,és kaszálló dűlök elnevezései következők: Gyelnicza Kukuluj - Koszta . Van a' Királyi kissebb haszon vételekhez (regale) kis szerű vizi malom a' " Bülz " nevü patakon.Határos a' község keletről Baj faluval, délről Kövárvidekkel, nyugotról Sándorfaluval, és északról Lacz falu val.Van legelöjök, erdöjök semmi, hanem kapnak könyör utján télenként tűzi fát.Nevezetes históriai adat, hogy a' Tatárjáráskor ugyan azok, magokkal elvittek egy szép menyecskét, a' melly soha nem tért vissza. Smit Sándor szolga biró Helynevek (II, 225-226) Ráksa községből, Szathmár megyéből. 1. Szathmár megye - Avasi kerület,- Nagy Bányai járás.- Bikszád székhelye 2. Helység neve. Komját Ráksa, mely nevét vette a Komját patak tól, melyben sok Rák szokott lenni, a lakosság tisztán Román ajkúak, - kivételével három Zsidónak. 3. A községnek más el nevezése nem tudatik. 4. A mi a község leg korábbi említését illeti, nem tudatik. 5. Népesíttetett Erdélyből hajdan átt jött Román családokból 6. Hagyományból tudatik, hogy ezen nép ivadéka népnek, a kiket Tráján Római vezér, Erdélyben meg telepitett. 7. A község határába létezik hét dűlő, mellyeknek neveik,- Kertajjai nyires - Komját .Stoltye ,- Múntye ,- Grohatécs .- Tarda ,- és Nyires ajja .-Az egész határ vegyes szántó, kászalló földekkel, 's gazos dimbes, dombos kopár sován dombokkal,- két fordulóba, használtatik, külön legelő mező nincs, vágynak a község határába, a fekete bercz röl le
