Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)

Nagybányai járás

F) vannak ugyan ezen bérczen el pusztult arany éres Bányák, de még van egy melyet még jelenleg ís dolgozzák azt nevezik Garáli Bánya. Kelt Nagy sikál Ion Márt 4-k 864 Dávídovícs Máyer Jegyző [Nyégrefalu] (II, 122) Nyégre falu, románul: Nyegrej,- Szatmár megyében kebelezett, tartozik a' Nagybányai Járás IV-ik kerülethez, vannak a' községnek sajátságos külső dűlök elnevezései, u: m: Rid Szátu gyin Szusz - La Pomosori,- La Leorgis,- Szátu din zsos, és Ulmásza máre, egyetlen elnevezése van „Nyégre" ország szerte e' név alatt ösmeretes, a' község mindég e' név alatt ősmertetik; a' község elnevezése történelmi (:historiai:) uton, mint erdős helyen fekvő, egy megtelepedett barna szén égető egyéntől vette nevét.- Nyugotról határos Felsőbányával, keletrül Sürgyefaluval - délről Bajfaluval, van a' községben kissebb királyi haszonbérlet (:regale:) egy kissebbszerü vizi Malom és korcsma ház - nevezetesebb históriai adatok a' Perisora alatt lévő "Dimbu nyegru' szoros hegy allyban állítólagos régi elhagyatott bányák lennének úgy szinte a' "Rippa Máluluf hegy aljában szinte elhagyatott érez bányák léteznek. Boythor Károly m Oláh kékes (II, 148-149) Oláh kékes, oláhul: Tyétyés Szatmár Megyében, századók előtt magyar falu volt, később el oláhosodott, most csupa oláhság lakja. E falu a keresztül folyó pataktól veszi nevezetét. Határai keletről Dombrovicza és Karbonácz Községek, délről: Koruja, nyugotról Szakács és Fekete falu, éjszakról Tőkés. Hegyei és dombjai: Koszta, Gyalu Hábruluj, Sztanyistya, Szekera. Van c községnek kevés szántó földje, és Kaszálló rétje, a fordulok és dűlők ily nevezetüek: Dumbráva, Ptyetris Hajtás, Sesz, Kászta, Gyalu Hábruluj, Sztanyistya, Mocsiru. Van a hegy oldalon egy kis kövü lisztelő malma Ujfalusi Miklós és Riedl Ignácz földes uraknak. E községben 90. ház, 514 lakos, két gör. kat. Annya templom. Lelkész, és iskola létezik. A lakosok élelmüket kézi munkával és fuvarozással keresik. Smit Sárdor Szbiró