Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)

Nagybányai járás

Magyar kékes (II, 25-26) Magyar kékes, oláhul Ungurás Szatmár Megyében, Nagy bányai járásban - székhelye Szatmár, fiskálitás név alatt ismeretes, ezen elnevezés onnan eredt, hogy a Kincstárnak ily Községben regálé czim alatt Korcsmája, malma és erdeje van. - Továbbá találtatnak itt begyepezett sáliak dombok, mellyekböl biztosan állítani lehet, hogy itt századok előtt érez olvasztó kohók voltak.Nevezetét ezen község a volt magyar lakosoktól és a keresztül folyó Kékes vizétől veszi.Magyar Kékes századók előtt magyar falu volt, de miután a tatárok az országot feldúlták, az itteni lakosokat is legyilkolták, ezen falu üresen maradt,- ugy aztán egy helységből is, másból is oláhok telpedtek le, és a falut Ungurásnak nevezték. Magyar Kékes Keletről Lacz faluval, nyugotról Oroszfaluval, éjszakról: Kaszatotuluj és Hizs hegyekkel van körülvéve.- Van mind a lapályon, mind a hegyeken szép tölgyes erdeje, mely a Kincstár és Grof Bethlen Károly szántó földje, kaszálló rétje és van mind a lapályon, mind a hegy oldalon.- A Dűlök nevei: Válágyi i dülö, magyarul Szöllöpataki dülö, Virburgyi i, magyarul Szöllö hegy tető, ez előtti századokban szöllö hegy volt, a hegy alatt száj hagyomány után temérdek kincset lenni mondanak, ugy szintén pinczét is alatta, melyben még bort is állítanak lenni nagy szerű hordókban,- Továbbá Szorb - Styubei - ritu de Ale - Mocsira - la Plop dülö. Van itt Groff Bethlen Károlynak egy 1 kövü lisztelö malma. E faluban 58 ház találtatik, a lakosok száma 352. gör.egyesült vallásúak, egy fii. templommal, ezen falu közzel esik Felsőbányához. A lakosok kézi munkával és fuvarozással keresik kenyerüket. Smit Sándor Szbiro Helynevek (II, 40-41 Mező Aranyos községből, Szatmár megyéből. 1. Szathmár Megye, NBányai Járás, Sz: Várallyai Szolga birói kerület.2. Mező Aranyos neveztetik a községen keresztül folyó Ariesél nevü patakról, melly Magyar Lápos Vidékén fekvő Ariesel gye pedure nevü községtől veszi folyását 's ezen Község Aries gye Kimp neveztetik, mert sik mezőn fekszik, helyzete két folyó viz közzött Lápos és Szamos folyó vize közzött, a Lápos vize távolyabb, a Szamos nyugoti oldalon a Községhez oly közzel foly, hogy annak ki áradásakor nagy mosást okozz, 's nem sokára az épületekhez közzeledik. 3. Ezen Község más nevén nem neveztetett.4. Legkorábbi említéséről ezen Községnek, tudomásunk nints. 5. Honnan népesíttetett nem tudjuk. 6. Hogy Mező Aranyos Községe román nyelven Aries gye kimp a rajta keresztül folyó Ariesel nevü folyótól vette név eredetét csak köz tudomásból tudjuk. 7. A község határának nap keleti része melly Mocsirucze düllönek neveztetik agyagos javítás által használható, a düllö név eredetét vette egy motsáros helytül. Szomszédságába fekszik Grindu düllö,- nap nyugoti része a határnak Ariesel melly Ariesel nevü folyótól