Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Nagybányai járás
irtották szántó földekké Bagoly irtás , régenten ezen helyett egy Bagoly nevü Szamos Koródi ember irtotta s igy e helyen rajta maradt a Bagoly irtás név - Hoszu kert hajdan it gondal ápolt gyümölcsös kert volt, most kaszálló és szántó föld mivel keskeny és hoszu azért neveztetet hoszu kertnek. Vermes föld ez onnan kapta el nevezését mivel a leg magassab fekvésű az egész határba, ide csinálták tehát buza s más terményeknek a lakosok vermeiket, mivel árvizek alkalmával a falunak minden utczai udvarai és házai is vizbe voltak a nem egyszer magok a lakosok is a padlás (!) voltak kénytelenek a viz elöl fel húzódni, ennél fogva a házak általában láb fákra voltak és jelenleg is építve hogy az épületekben a víz ne tehessen oly nagy kárt mint téglából v. vajogból rakottakba. Dinnyés kert hol régente az egész helység a dinnye termesztéssel foglalkozott. Berend April 24. 1864 Radda Jósef jegyző Helynevek (I, 61-66) Bikszád Községből Szatmár Vármegyéből Bikszád Község fekszik Szatmár megyének a' NBányai járásába III. kerületébe az ugy nevezett Avasi . vagy is Ill-k szolgabírói kerületben, Szatmár Megyének éjszaki részében, az ugy nevezett Kőhegy aljá ban elterülve, dombos és völgyes helyen, lakossainak száma 1800-ra terjed kik minyájan GC. románok néhány izraelita kivételével, 's anya nyelvükön kivül ritkán beszélnek más nyelvet, szomszédos napkeletről Mozsesfalu, és Avasujfalu községekkel. Délről az úgynevezett lapájba fekvő Dumbráva nevü erdővel. Nyugotról Terepp, és Tartolcz községekkel, éjszakról, Máramoros Megyét Szatmár Megyétől elhatározó rengeteg, Kösziklás és Vadon erdős Bérezek túlsó oldalán fekvő Visk, és Técsö Mármoros megyében fekvő Mező varosokkal.Bikszád ezen el nevezését hol vehette azt örökös homály fedi, mer sem hagyománybul, sem a' nép vissza emlékezésébül, sem okiratból még csak gyanithatólag sem lehet fel fedezni.Határ területe mint egy 9000 holdra terjed, melynek nagyobb része Kösziklás erdős bérczekböl áll, ezen alján elterjedő határ részen, mely több bérezi patakok által meczetik keresztül, leg inkább kevés tavaszi veteményezés termesztetik,- lakossága leg inkább ál at tenyésztésből, és kevés szölö, és gyümölcs termesztésből tengődik, helyben van Papjuk Cantor, Tanitó, és ódon fa templomjok.- Meg említésre méltó Bikszádnak éjszak nyugoti részén egy kis dombon fekvő Szent Bazilrol czimzet Görög Catholicus Bazilita Kolostor szép tornyos Kö templommal és Kolostorai, melyben most négy áldozár és két növendék mutatyák fel imájukat naponként a mindenhatónak.- Megjegyzendő hogy e' Kolostor 1700-k év körül alapitatott Magyar Országi Primas Camilis János Érseksége alatt, aki egy Izsaiás nevezetű Kis Asiai Trappezunt tengerparti Városi származású Archimandritát rendelt ide, hihető az akkori időben, az idevaló pásztori életett élt népek meg térítése tekintetéből, de aki nem csak idö múlva tulajdon szobájába rablók által meg gyilkoltatott.Továbbá e' Kolostorban tartanak évenkint három búcsújárások felsőbb engedéj mellet,
