Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Kraszanközi járás
5) Hogy honan népesíttetett aról sincs tudomásunk, 6) E hely névre nézve éppen csak kőz tudomásból tudhatunk valamit mi útán nállúnk nyomtatott vagy kézirati emlékek nem léteznek.7. A község határában elö forduló topográfiai nevek következendők, Júnácze szántó és kaszálló földek inen a számos on szinyér vár alya felöl észak keletnek Duparó szántó és kaszálló túl a számoson sz. vár alya felöl északnak Lázurele szántó és kaszálló eröl a számoson számos telek felé északra Benyásza Cserjés részint szántó és kaszálló s kevés legelőből át az ország ut mellett Borhid felöl nyugotról,- Kosztele szántó és kaszálló Válasz út és Moraborsa községek felé dél keletnek,- Obresinye - szántó és kaszálló Remete mező felől keletnek.- Arinví szántó és kaszálló Remete mező felöl keletnek. Vannak a veres marti határban nevezetes apró folyók, melyek ugyan csak ottan a határban a számos folyamába ömlenek u.m. Plemúna és Broszka , és a határnak sz. Vár alya felölli részén egy kis álló poró nyegru nevü álló totska,Kelt Veresmarton 1868-ik év Áprillis 24-én Filep Károly mp Rotyis György kxv Kerülleti Jegyző községi föbiro PECSÉT [NB ! A 7. pont mellett a margón ez áll: Hajdan itten sz. Pálról nevezett barátok laktak. - ezt is a' szó hagyomány tartja.] Helynevek (II, 434-436) Vetés községből, Szatmár megyéből. Vetés község 1. Szatmár megyeben Krasznaközi Járás Il-ik Szolga birói kerületben 2. A Községnek keletkezésétől fogva jelen korig ezen nevezettel birt. 3. A községnek hajdantól fogva más neve nem volt. 4. A Község leg korábban a 11-d században emlitetik Szatmár megyei leírásában Szirmay által, való szinüleg a magyarok bejövetelével telepitetett. 5. Honnan népesitetett? össi lakosokkal. 6. A Község neve eredetéről sem történeti, sem hagyományi adatok nincsenek. A Község határában elö forduló nevezetesebb topográfiai nevek. 7. Keleti részén Szamos folyó választya el a Szatmári és Vetési határt egymástól, a Szamos folyón két hajó malom van, Szamos folyó mellett Véd töltés eredeti nevét onnan veszi, mert a Szamos áradásának Vetés községe, és határa a Víz áradásnak leg nagyobb mértékben kitéve volt és a Szomszéd községek lakosai közmunka illetölegben (!) készítették, a nép tehát ezt alkalmi töltésnek nevezte, Hót Szamos régenten az eredeti Szamos ezen folyt - és mostis a Szatmári és Vetési határ egy részét hót Szamos választya, a keleti részen a községnek Fogás régenten gazos hely, de kiirtás által ki tísztítatott most jó Szántó föld, Gelényes hajdan falu, Szatmár megye Szirmay leírása szerint a 13-d században Drugeth Nádor Ispány ezen falu melet tartá Szatmár megye közönséges gyűlését, az után puszta
