Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza mezőváros tanácsa által határoztatott… 1793–1837 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 23. (Nyíregyháza, 2001)
Nyíregyháza mezőváros határozatai (1793-1837)
adattatott férjhez, mindazáltal annak idejében, valamint többi testvérei, úgy ö is minden javakban hasonló részt vészen, kivévén azon jót, melyből már netalán illendő részét kivette volna. 3. Sok elöregedett szülő, hogy mind maguknak, mind netalán még táplálandó gyermekeiknek élelmüket fenntarthassák és élelmük keresésében magukon könnyebbítsenek, a gazdaságnak folytatását legöregebbik fiúkra szokták bízni. Hogy tehát az ilyetén közgazdaságot folytató fiú igyekezetében el ne csüggedjen, hogyha magának különösen a közgazdaságból semmit sem gyűjtött, avagy ha a szülék testamentumukban iránta különös rendelést nem tettek, a tanács fogja az osztálykor szolgalatjához képest megjutalmazni. 4. Kinek-kinek megengedtetik, hogy az osztályban történt sarkalatos hibákat új osztállyal, a kisebbeket pedig osztályigazítással, a történt osztálytól számítandó tizenkét esztendők elfolyta előtt helyrehozhassa. Mely tizenkét esztendők az árvákra, éspedig férfiakra nézve az ö tizennyolcadik életidejüktől, leányokra nézve pedig 16., avagy férjhezmenetelük esztendejétől számíttatik. Mindazáltal tizenkét esztendők múlta után azt többé nem háborgathatja, valamint azt sem, aki a testamentom rendelése szerint önként vévén által a javakat, azokat minden ellentmondás nélkül 12 esztendeig azon szerint bírta. Azonban 5. minden osztozó fél a másiknak osztályrésze iránt evictióval tartozik. 15. rendszabás. A hitrészről A törvényes hitrész (dos legális) ezután sem illetvén a polgároknak özvegyeit, csupán kötelezett hitrészt kívánhatnak akkoron, hogyha férjeik annak lefizetésére magukat valósággal, éspedig az elöljárók előtt tett írásban lekötelezték, és férjeik halála után keresett javakat, avagy legalább az ősiekben javításokat hagytanak. Ha pedig a férj holta után sem keresett jót, avagy javítást nem hagyott, ezen esetben az ősi javakból fizetendő kötelezett hitrész, bár nagyobb summát foglalna is magában a kötelezés, az azt érdeklő személyek kívánságára mindazáltal a tanács által legfeljebb is negyven rénes forintokban állapítlatik meg, melyet azonban mindenesetre csak akkor veheti az özvegy kezéhez, midőn már özvegyi sorsát megváltoztatta. 16. rendszabás. A fekvő javak örökvallásárúi s egyéb szerződés nemeiről A fekvő javaknak eladásában-vevésében a polgárok eleitől fogva ususában lévén, az nekik ezután még inkább nemcsak egyik legsarkalatosabb szabadságuk fog maradni, de azoknak megmásolhatatlansága kétségbe sem hozható lészen, hogyha az a megszabandó mód szerint vittetett véghez, úgymint: 1. Okvetetlen megkívántatik, hogy az örököt valló mástól nem függő személy s a fennforgó jószág pedig tulajdona légyen. 2. Mihelyest valaki áruba bocsátott fekvő jószága iránt megalkudott, azonnal alkuját bejelenti a város bírájának, s az eladott jószágot, annak eladásának okát és a megalkudott summát igazságosan, mégpedig maga az eladó személyesen bevallja. 3. Az ekképpen véghezvitt bevallás után az öröklevél a városházánál hagyattatván, mindenekelőtt a már külön kenyéren lévő magzatok, osztályos atyafiak és szomszédok elsőségbeli jussukkal tizenöt napok alatt való élés végett megkínáltatnak, éspedig vagy a város bírái nevére készített és általuk aláírott s két esküdt ember által maguknak a megintetendöknek személyesen kiadandó praemonitialis levéllel, vagy pedig két egymás után következő vasárnapokon templomok előtt fennszóval, és azon kívül a városházánál táblára kiragasztott publicatióval. 9 8
