Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza mezőváros tanácsa által határoztatott… 1793–1837 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 23. (Nyíregyháza, 2001)

Nyíregyháza mezőváros határozatai (1793-1837)

3. Hogy jó erkölcsű s becsületes magaviseletű legyen, és a szokott három próbaesztendőket is illendően eltöltse. 4. Hogy a netalán előrebocsátott feltételeket, példának okáért a helybeli céhtől való recommendatiót, a remeknek kellő elkészítését pontosan teljesítse. 5. Hogy a szokott taxát és polgári hitet letegye. 6. Hogy a polgárok lajstromába beiktattasson, s azeránt a város pecsétje alatt bizonyság polgárlevelét kivegye. Polgárnak közakarattal bevett s ezen feltételeket teljesítő személy a többi polgárokkal ugyanazon polgári jussokkal élhet, és ha a városnak elébb különös és személyes szolgálatát is becsületesen és hűségesen viselte, városi hivatalokba és városi árendális haszonvételekbe is beléphet. Azok pedig, kik a választott közönség által polgároknak nincsenek ugyan befogadva, mindazáltal a város kebelében eddig is laknak, és azután is lakozni fognak, vagy akik egyenesen lakosoknak vétettek be, azok lakosok nevezete alatt foglaltatnak. A most megírt módon, úgymint a választott közönségnek világos határozása következésében lett lakosokon kívül a lakosok sorába esnek s polgárságuk ki nem nyeréséig abban maradnak azok, akik minekelőtte polgárságot nyernének, idevaló polgároknak leányait vagy özvegy asszonyokat vesznek feleségül, s itt telepednek meg, továbbá, akik polgárság juthatásához engedelmet nyertek ugyan, de a fentebbi feltételek közül valamelyiknek nem teljesítése, avagy gondatlanságuk miatt hiteles polgárlevelüket ki nem vették, és végre azon volt polgárok, akik a 9. rendszabásban megírt okoknál fogva, fekvő javaikból kibecsültettek ugyan, de azért a város kebelében való tartózkodásuk nem elleneztetik. Az ilyetén lakosoknak szabadságukban áll, hogy maguk számára lakóházat (magában és minden következtetés formálása nélkül értvén azt) örök áron vehessenek, s azon vételt improthocolláltathassák, hogyha ezen vétel ellen különben közszükségre nézve a város közönsége vagy az atyafiság, szomszédság által semmi helyes kifogás és ellenkezés nem történik, vagy pedig, hogy feleségeiknek házukat s netán más javaikat is maguk s maradékaik számára megtartsák. Mindazáltal az ilyetén házak és javak a többi polgárok házával és javaival egyetemben egyformán a város földesúri jussai és határozásai alatt maradandók. Egyébiránt pedig a lakosok és vidékiek minden más fekvő javaknak vételétől és használásától elzáratnak, s a netalán egyezés, örökösödés, executio s egyéb módok által kezükhöz jutott fekvő polgári javakat tőlük a legközelebb való atyafi, szomszéd, avagy maga a város közönsége is, és ezeken kívül akármely polgár az akkori időbeli javak értéke szerint tett becsüáron magukhoz válthatják, már csak azon oknál fogva is, minthogy ezen városnak egész birtoka, a polgároknak együtt véve őket, eo aquisitumok, és ezek egész város birtokának vakságai is a polgárok által közösen tétetvén, az innen eredő fizetésbeli terhet is közösen, éspedig egyik a másikának kezessége alatt, in solidum lett lekötelezés mellett viselik, és így az egész határbeli birtok is közössé válván, a fekvő javaknak váltságbeli árukra nézve a polgároknak idegenek előtt kétségbe nem hozható elsőségük vagyon. Mely olyatén fekvő javaknak becsüsummáját, hogyha a kibecsültetett személy önként felvenni s a kérdéses fekvő jót kibocsátani nem akarná, a becsüsummája a város bírái kezeihez letétetik, és a kibecsültetett személy a város bírái által annak 15 nap alatt leendő felvétele s a jószág kibocsátása iránt megintetik. Melyet is hogyha az intetett az intés után való 15 nap alatt sem teljesítené, pénzének huszadrészét a város cassájának javára elveszíti, s a fekvő jószág az elsőség jussával bíró személynek resignáltatik.