Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza mezőváros tanácsa által határoztatott… 1793–1837 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 23. (Nyíregyháza, 2001)
Nyíregyháza mezőváros határozatai (1793-1837)
Reguly Gábor, Hurai János, Blahunka János, nemes öreg Kováts Pál, Szmolyár Mihály, nemes Markus Balázs, Barta József, öreg nemes Kováts Mihály, nemes Trsztyanszky András, nemes id. Trsztyanszky Mihály, Horváth András, id. Horváth Márton, Marko János (Szarvasi), nemes Benedicty Dániel, Henzsel András, Motoska Mihály, Franko Mihály, Sebők András, Hankovszki András, Gerlitzki János, ifj. nemes Kováts György, Garai Márton, Bents János, Péter János, Sipos János, Bartos Mihály, Barzó János, Valent Márton, Jakus Pál, ifj. Gerhard János, ifj. Kováts András, nemes ifj. Tresztyanszky János, Zelenászki András, Halupka János, Lóczi János, Fábri József, Asztalos András, Garai András, öreg Garai János, Móltsán János, Pápai György, Gabula György, Janószki Mihály, Skolnik János, Hankovszki György, (a választott közönség új tagjai ezek, úgymint) ifj. Palitz Mihály, nemes Trsztyanszky Márton, Trsztyanszky Sámuel, nemes Sexty Imre, Tomasovszki András, Marko András, Gráff Sámuel, nemes Kováts Ferenc, Nalivankó Dániel, Smál Károly, ifj. Sulyan József, Blahunka András, Nagy Pál, Maurer Mátyás, Laurentsik Mátyás, Suták Sámuel, Ballá Sámuel, Kazár János, Szakáts Mihály, Munták János, ifj. Bents Mihály, ifj. Miskóltzy Mátyás, Paulik János Láczo, Turtsán Mátyás, Krajtsovits György, Sinko György, Henzsel Ádám, Veres János, Rozner Mihály, Dutsai János, Almássi János, Hurai András, Marsalko Sámuel, Enyingi Dániel, Szmolyár János, Magyar Márton, Fitkonides András, Jurányi István, Gerlitzki Mihály, Csernyák Márton, Toritzki Dániel, Palitz Pál és Horváth Márton. 106. A bíróválasztásról 1823. december 20. V. A. 101/a. 1/1. No. 488. Minthogy a bírótételnek ideje beközelgetett vala, annálfogva az 1821. esztendőbeli október 12én (a sessionalis prothocollumban feljegyzett) ezen tárgybani határozás felolvastatott és helyben is hagyatott, azon észrevétellel mindazonáltal, hogy amennyiben az ottan kitett négy személyek által való bírói candidatio által az egész közönségnek candidálásbeli szabadsága semminémüképp határok közé volna szorítva, ezen szabadságnak egész kiterjedése engedtetne magának a választott közönségnek, melyre nézve hosszasabb tanácskozás és megfontolás után határoztatott és jövendőre nézve is megállapíttatott: Hogy ennek utána a (sessionalis prothocollumban foglalt) 1822. esztendő december 12-diki bírói candidálást illető határozás maga állapotjában meghagyatván, annyiban szenvedjen változást, hogy ti. az egész választott közönségnek minden tagja külön-külön véve votum által tetszése szerint nevezze ki azon személyt, melyet vélekedése után bírói hivatalra legalkalmatosabbnak lenni vélne. Összeszedetvén pedig bizonyos deputatio által a votumok, ezeknek többségek szerint vétettessenek fel candidatióba, a kinevezett személyek és eszerint közülök tizenkét számmal adattassanak bé a méltóságos uraság tisztjének, hogy azokból más- vagy harmadnapra az összegyülekezett sokaságnak hat személyeket bírói elválasztás végett előterjeszthessen. Egyszersmind arra utasítván a deputatiót, hogy az eddig volt fő- és törvénybírákra a néppel ne votizáltasson, rész szerint azért, minthogy a nevezett személyek különben is minden esetre bejönnének a candidatióba, rész szerint pedig azért is, hogy így más több személyek annál inkább bővebb számmal jöhessenek a candidatióba. Továbbá meghagyván a deputatiónak azt is, hogy azon esetekre, hogyha tizenkét személyeknél kevesebben jönnének candidatióba, a hiányosságot a különböző vallásra tekinthetőleg helyrepótolni; hogyha pedig tizenkettőnél többen találtatnának candidáltatni, szintazon vallásbeli tekintettel a
