Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza mezőváros tanácsa által határoztatott… 1793–1837 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 23. (Nyíregyháza, 2001)

Előszó

ELŐSZÓ Nagy örömünkre szolgál, hogy a levéltárban folyó helytörténeti műhelymunka eredményeként egy újabb, városunk múltját bemutató kiadvány lát napvilágot. Nyíregyháza mezőváros történetének megörökítése, forrásainak feltárása, sorsfordító eseményeinek megismertetése már a XIX. században megindult. A monográfiák szerzői, a naplóíró nótáriusok és lelkészek, az 1753-1754-ben újratelepülö város életének fontos állomásait újságcikksorozatban áttekintő levéltáros, az igazgatás alakulását, az örökváltságokat feldolgozó történészek munkái, a levéltárunk által kiadott fontos források: a privilégiumlevél, a főbíró évkönyve vagy a városi testamentumok is mind hozzájárultak ahhoz, hogy megismerhessük a város újratelepítés utáni évtizedeit. Ez a kötet az elődök munkáját kívánja folytatni azáltal, hogy Nyíregyháza mezővárosi életét az elöljáróság által hozott intézkedéseken keresztül mutatja be. Az oppidummá válástól, 1786-tól 1837-ig, a szabad és privilégiait mezővárosi cím elnyeréséig Nyíregyháza életében olyan jelentős események történtek, mint a mezővárosi igazgatás megszervezése, a betelepedettek közösséggé formálása, megváltakozás a település két birtokos családjától, a Dessewffyektöl és Károlyiaktól, a földesúri jogok átvétele, hosszú és szívós küzdelem a város elképzeléseinek megfelelő királyi privilégium elnyerésére. A több ezer határozatból a kötetbe válogatott háromszázharminc forrás a város életének sokszínűségét mutatja. Az újratelepedés utáni években a város vezetésének legfontosabb feladata az optimális életfeltételek megteremtése volt, a XIX. század elejétől a jogállásváltozásokat követve kellett átalakítani, „szakszerűsíteni" az elöljáróságot, újra kellett gondolni a földesúri haszonvételek kezelésének módját, a városlakók és a város vagyonának növelési lehetőségeit. Folyamatos döntéshozatalt kívánt a mezőgazdasági munkák szervezése, az állami, vármegyei és városi terhek elosztása, behajtása is. Gondot fordított az elöljáróság a város szépítésére, a közbiztonságra, a városlakók javainak, árváinak védelmére, ellátására, egészségük őrzésére, műveltségi szintjük emelésére. A magyar mezővárosok legtöbbjénél nagyobb jogokkal és lehetőségekkel rendelkező Nyíregyháza múltjának egy szűk fél évszázada villan fel az elöljáróság döntésein keresztül. Ez a forrásválogatás az első kötete annak a sorozatnak, amellyel a 2003-ban újratelepítésének 250 éves évfordulóját ünneplő Nyíregyháza emlékezni kíván a múltra. Nyíregyháza, 2001. február 25. Csabai Lászlóné Dr. Nagy Ferenc Nyíregyháza Megyei Jogú Város a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár polgármestere igazgatója