Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza mezőváros tanácsa által határoztatott… 1793–1837 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 23. (Nyíregyháza, 2001)
Nyíregyháza mezőváros határozatai (1793-1837)
8. Egyébaránt szoros kötelességekbe tétetik a Bujtosnak mind déli, mind napnyugot felé fekvő porták birtokosainak, hogy ennek utána az épületeket nem egy rakásba, hanem minden kamarájukat, istállójukat — sőt ha szükségesnek ítéltetne a házépítés —, házaikat is a Bujtos felé nyúló kertjeik s udvaraik felé építsék. Továbbá szintúgy kötelességekben tétettetik, hogy a Bujtos felé néző kerítéseiken alkalmatos tágas ajtókat készítsenek. Egyébaránt ki fogja azt a város a méltóságos urasággal eszközleni igyekezni, hogy a Bujtosnak déli és napnyugoti házsorainál alkalmatos tágas szekérutak nyittassanak fel. 42. A városi legelő kihasználásáról 1818. április 17. V. A. 101/a. 1/1. No. 13. Bejelentetvén a gazdálkodószék előtt, hogy nemcsak hogy teljességgel semmi pusztákat nem találhatni, melyek árendában adandók volnának 36 — de másképp is a város cassájában semmi pénz nem találtatván, a kiárendáltatás esetében is a fizetésbeli feltétel nem teljesíttethetvén —, így a város lakosai lovainak semmi legelőjök nem volna, melyre végeztetett: Hogy a város a maga kaszálóit, s amennyire még szükséges lenne, a pascuumnak tilalomba teendő egy részét a lakosok lovai számára általengedi ugyan legelőnek, de oly feltétel alatt, hogy a lovak tulajdonosai a legelésért bizonyos meghatározandó pénzt fizessenek, hogy így ezen öszvegyült summa pénzen annak idejében a város kész szénát vehessen a maga szükségére. 43. A kőkeményhez való tégla égetéséről 1818. május 15. V. A. 101/a. 1/1. No. 15. Nagyon előmenetelesnek látván pedig azt, hogyha a lakosok kőkeménynek építéséhez szoktathatnának, de amennyiben ennek kivitelében leginkább a tégláknak készítések, égettetések költséges voltok lennének akadályul, határoztatott: Hogy ennek utána a város az égetett tégláknak egész készítése módját magára vállalván, minden igyekezetét arra fogja tenni, hogy mennél tökéletesebb téglák égettessenek. Minden venni kívánóknak elegendők illendő áron azonnal átaladhasson. A lakosság állatállományának legeltetéséhez az elöljáróság évről évre közeli s távolabbi pusztákat bérelt. Némely pusztán az állattartás mellett földet is művelhettek vagy kaszálhattak, használhatták a nádast, rekettyési, árendálhatták a pusztai csárdát is a városnak használati bért fizető lakosok. Az első pusztát, Micskét, 1760-ban Horváth Józseftől vették bérbe. 1761-től árendálták Sima pusztát, valamint 3 évenként megújították a Kállayakkal a harangodi pusztára vonatkozó szerződést is, akik 1763-ban Császárszállást is bérbe adták a városnak. A nyíregyháziak ebben az évben kötöttek szerződést egyik földesurukkal, Dessewffy Sámuellel is, bérbe véve a királytelki pusztát, 1764-ben pedig Szegegyháza praediumot. 1772-től Vámospércstől vették bérbe Szennyes pusztát. 1793-ban a Pazonyi család birtokában lévő Alsósima egynyolcad részét, 1794-ben Ibrányi József ibrányi határban lévő pusztáját használhatták rövidebb-hosszabb ideig. 1794-től Butykát, 1807-től Felsősimát is árendálták. Az 1810-es években mások által árendált pusztákat is subárendáltak. A kisebb, távolabb eső pusztákat az 1820-30-as években felváltotta a Semsey család által bérbe adott balmazújvárosi és az egri káptalantól árendált Tikos bérlése. A pusztabérleteket 3-12 évre kötötték, általában a használatért pénzzel, illetve terményekkel fizettek.
