Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza mezőváros tanácsa által határoztatott… 1793–1837 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 23. (Nyíregyháza, 2001)
Nyíregyháza mezőváros határozatai (1793-1837)
A szenátus megalakításáról és a város egyéb ügyeiről 1806. március 10. V. A. 101/k. 78/78. No. 1676. Anno 1806. március 10. Nyíregyháza városunkban azon alkalmatossággal, amidőn városunk számosan öszvehívatott s öszvegyült lakosai s elöljárói gyűlést tartottak volna avégre, hogy elsőbbre ugyan magok állapotját revideálják a redemptionalis cassára nézve, és annak minemű lett múlt esztendőben administratióját, másodszor pedig azon okból is, hogy a múlt, 1805. esztendei bíró, becsületes Mányik Péter uramtól számot vegyenek. Minekutána az első pont, úgymint a redemptionalis cassának számadása, nemes Sexty András úrnak is jelenlétében (aki annak ideig directorául rendeltetett) szerencsésen s minden hiba nélkül Sulyan József perceptorsága alatt végbement volna (amint azt annak számadásából megesmérni lehet). Továbbá végeztetett, hogy mivelhogy azóta, mióta tudniillik a város magát felibe, azaz méltóságos gr. Dessewffy famíliától megvette, ezen rövid idö alatt magát állandóbb lábra nem tehetett, némely dolgokban azon okból, hogy a méltóságos gr. Károlyi-házzal való árendális contractus nem exjurált, azt remélvén a város, hogy ezen méltóságos uraságtól is más felét megveheti s nem succedálván, hanem csak árendába 14 esztendőre vétetett, szükséges légyen ezúttal azt is elvégezni és elrendelni, miképpen ezen földesúri jussát és annak administratióját ezúton állandóul exerceáljon a város. Lévén tehát a város és annak repraesentans elöljárói a földesúri jussal bíró egész néppel az itten a városban egyetemben lakozó nemesi urakkal birtokosi, minthogy az igazságnak kiszolgáltatására való dolgokban oly jussal bírna a város, valamint más fele rész, úgymint méltóságos gr. Károlyi família, szükségesnek ítéltetett, hogy az a fele földesúri jussnak egyenlő mértékben a méltóságos gr. Károlyi-házzal leendő administratiójának városunk részéről bizonyos rendtartás és törvényszék felállíttassák, melynek is érdeméhez képest, minthogy eddig való mód szerint magistratust formáló esküdt emberek egyéberánti, de kivált sok oeconomicalis és apróbb foglalatosságok miatt elégtelenek volnának, úgy tetszett az egész communitasnak, hogy a mostani magistratushoz csatoltassanak még hat érdemes tanácsbeli személyek senatorok neve alatt, és azok között ugyan egyharmad része nemességből, kétharmada pedig más, nemtelen lakosokból álljon. Ami illeti azoknak választását, az légyen mindenkor votumok szerint, akiket a nép fogja fizetni, és alkalmatosoknak reputálja minden esztendőben leendő restauratio szerint azon időre, amidőn a főbíró és az esküdt embereknek választása lészen. És mivel most a városnak sok költségei vannak, és maga tökéletességre nem ment, fizetések eránt semmi egyéb nem rendeltetett, csakhogy amidőn valakinek dolgában fognak deputáltatni, akkor perelkedők által diurnumjokul minden napra 10 garas fizettessen. És mivel ezen egész constitutiónak módja abban fundáltatik, hogy a városban eddig is megtartott egyezség megtartassék, tehát a választandó senatorok a várostól és annak fóbírájától függéssel legyenek, a város főbírája tehát maga, ha csupán város dolgait illető materia előadja magát, azokat convocálja, hogyha pedig mind a két uraságot illető dolgok előfordulnak, az itteni helyben lakó másik uraság tisztjének egyetértésével tartandó sessiókat fogja rendelni, ahol is főbíró az adjunktus törvénybírájával és az egyik nótáriussal tartozik tisztje kötelessége szerint jelen lenni.
