Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza mezőváros tanácsa által határoztatott… 1793–1837 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 23. (Nyíregyháza, 2001)
Nyíregyháza mezőváros határozatai (1793-1837)
288. A közjövedelmekről Ugyancsak főbíró úr ez alkalommal azt is előterjeszti, hogy amennyiben következik ismét azon idő, melyben a pást köles alá osztandó lenne, e tárgyra nézve azon véleménnyel vagyon, hogy mivel az eddigi tapasztalásokból úgy látni, hogy a regale beneficiumokból származó egyedüli közjövedelmek rész szerint az azokon fekvő tőketartozások intereseinek fizetése, rész szerint a hivatal- és szolgálatbeliek sallarizálása és egyéb, magokat évenként előadni szokott költségek, teljesítése által egész annyira elenyésznek, hogy azokból a tőketartozásoknak is faragása nem eszközöltethetett, szüksége volna a városnak oly módról mielőbb gondoskodni, mely által eddigi rendes jövedelmei avégre megszaporíttatnának, hogy ezen megszaporítandó jövedelem egyedül a regálén fekvő tőketartozások faragására fordíttasson, s evégből mindenkor különös számadás alatt kezeltessen. Erre nézve, tekintvén a város birtokát, minden oldalról legcélarányosabbnak látná a pástnak szokott kiosztását nagyobb mennyiségben megrendelni, s az innen bejövendő készpénzt mindenkor az érintett tőketartozások faragására pontosan fordíttatni. A pástnak ekképpen nagyobb mennyiségben rendelendő osztását úgy el lehetvén intézni, hogy emiatt a legelés se szoríttasson meg, ezáltal még azon célt is el lehetne érni, hogy a pásti földekben mentől több lakosok részesülhetnének, s az e tárgyban létezett régi panaszok is megszüntetnének, melyhez hasonlóan ugyanezen alkalommal még bővebben leendő eszközlése céljából azt is javallaná, hogy a választott közönség tagjainak eddig négy köblösre határozott illetménye is kevesebbre szállíttasson, s hogy a kiosztás mellett minden elmellőzések vagy lehető részrehajlások kikerültessenek, a lakosok házaik száma után következő sor szerint részesíttessenek az osztásban, mely előadásokra nézve célirányos intézeteket kíván tétetni. A közönség általlátván annak szükségét és hasznát, hogy a pásti osztás különös jövedelem kútfejévé formáltasson, azt állandó rendszabásul megállapítja, hogy az innét bejövő pénznek kétharmad része mindenkor a várost terhelő tőketartozások faragására fordíttasson, s evégből különös számadás alatt is kezeltessen. A harmadik azonban továbbra is az ekképpen megcsonkítandó legelő pótlására kiárendálni szokott puszták árendája pótlására rendeltetik fordíttatni. Ezen pástosztásra nézve eleve megállapíttatván az is, hogy az elnökök négy, a választott közönség tagjai pedig csak kettő, a fiscalis, jegyzők, orvosok, minden néven jövő inspectorok, perceptorok, főmezőbíró, írnok, borbírák, város gazdái és esküdtek, ha nem a communitas tagjai, hasonlóan kettő, az almezöbírák, vásárbírák, szállásmester, utcakapitányok, majorgazda, kisbíró és tizedes pedig egy köblös földekben részesíttessenek. Az ezenkívül maradandó mennyiség a lakosok között a conscriptio rendjében következő sor szerint oly móddal rendeltetik osztatni, hogy két köblösnél több senkinek nem fogván adattathatni. Azon kérdés, hogy ezen mennyiségnél lejjebb egyik vagy másik lakos mely mértékben részesíttessen, az illető osztó küldöttség belátására bízattasson ugyan, de az osztásban egyedül házat bíró lakosok oly móddal részesülhessenek, hogy akinek többfelé van is háza, vagy feleségének lészen is külön háza, mégis csak egyszer sorozhasson, s a választott közönség tagjai és több fent megnevezett hivatal- és szolgálatbeliek fentebbi illetményükön felől házok után is a reájok következő sorban ismét számíttassanak. Az egyházi urak pedig hasonlóan, de csak a házak sorában részesíttessenek. Ellenben, akik a reájok kivetett közterheket már mintegy négy esztendőktől óta be nem fizetik, a házak szerinti sorozásból kihagyattassanak, melyeknek ekképpen tett meghatározása után e folyó esztendőben három különböző helyeken 1200 négyszegű ölivel számítandó
