Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza mezőváros tanácsa által határoztatott… 1793–1837 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 23. (Nyíregyháza, 2001)
Nyíregyháza mezőváros határozatai (1793-1837)
szándékozna ezen városban egy másik patikát felállítani, s ajánlván teljes tehetségét a publicum megelégedésére, megnyerésére, viszont ezen másik patikának felállíthatása iránt a város részéről ajánló levélnek adatásáért esedezik. Végeztetett: Közönségesen tudatván az, hogy ezen városban ezelőtt is két patika volt s fentállott, úgy az sem szenvedvén kétséget, hogy ezen város népessége azóta is jóval megszaporodott, minthogy egy másik patikának felállítását mind a majd 17 ezerre menő népesedés, mind a commoditas, de maga a cumulatio által kieszközlendö orvosságok rendesebb készítése s árulása is szükségessé [tenné], azon környülállás pedig, hogy ezen városban két patikárius már ezelőtt is kisebb népesedés mellett is elélhetett, s ezen tekintetes megyében eddig csak két patikárius lévén, innen számtalan vidékiek is provideáltatnak orvossággal, lehetségessé is teszi. A kért ajánlólevél az esedező részére reserváltatik. 151. Az adóegységekről 1829. február 25. V. A. 102/a. 4/84. No. 1133. Felolvastatott a tekintetes nemes vármegyének azon currensbeli tudósítása, melyből általlátható, hogy ezen, 1828/29. esztendőbeli adója ezen Nyíregyháza mezővárosának kilencezer-hatvanhat, No. 9066 conventiós forint 45 krajcárokat tészen öszvesen, és amely currens szerint a közhivatalt és szolgálatot viselő személyek az adófizetés terhétől feloldoztatnak. Melyre nézve határoztatott: Hogy az ezen városra kivetett s öszvesen 9066 conventiós forint 45 krajcárokat tevő adó summája a történni szokott közszükségek pótolására 9400, azaz kilencezernégyszáz conventiós forintokra emeltessenek. Továbbá, minthogy a tekintetes nemes vármegye a több közhivatalokat és szolgálatot viselők között nevezetesen a tizedeseket és kisbírókat is feloldaná az adófizetés terhétől, hogy tehát ezen jótéteményben az olyatén tizedesek és kisbírák is részeltessenek, akik még atyai szárny alatt lévén, csupán virtuális successiójok volna, a gazdaságot pedig édesatyjok folytatná (amilyenek itt helyben leginkább viselik a tizedesi szolgálatot) határoztatott, hogy az ilyetén fiú és tizedes és kisbíró (kinek helyébe az atyák különben is szolgákat fogadni kénytelenek) mint gazda tekintvén, ennek atyja többi fiaitól és cselédjeitől igenis, de fekvő vagyonaitól semmi adófizetéssel ne terheltessen. Ugyanekkoron ezen város helyheztetése tekintetbe való vétele mellett megállapíttatott, hogy ezen esztendőre nézve egy dicába vétessen: ökör 6, fejőstehén 6, meddőtehén 12, háromesztendős 16, kétesztendős tinó 20, ló 4, háromesztendős ló 8, kétesztendős csikó 16, sertés 8, juh 16, ház 12, szántóföld 40 hold, kaszáló 40 köblös, szőlő 16 kapás vagyis 4 nyilas, az itteni első classisú mesteremberek tesznek l-l dicát, második classisúból 2, a harmadik classisúból tészen 3 egy dikát, vásári szabók első classisú tészen 2, második classisú 1, harmadik classisú fél dicát, kiskalmárok 1, kereskedők 2 dicát. Ezen városban lakozó zsellérekre nézve pedig végeztetett, hogy mivel a zsellérek a katonatartás terhében azoknak részekre sem szénát, sem abrakot, szalmát, gyertyát nem adván ne concurrálnának, azonban a közterheket szinte proportione viselni tartoznának. Ezután szinte concurráljanak a katonatartás terhében, s ennélfogva ezen esztendőre a katonatartásra nézve tizenhat, No. 16 zsellér vétessen egy dicára.
