Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza mezőváros tanácsa által határoztatott… 1793–1837 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 23. (Nyíregyháza, 2001)
Nyíregyháza mezőváros határozatai (1793-1837)
az adósnak leendő kölcsönözéstől templomok előtt és a városházánál kitéve lévő táblán tett publicálás által figyelmetesekké tétethessenek és eltiltathassanak, az adós fenn lévő egyharmad rész java pedig sequestráltathasson. Ahonnan a kikölcsönözését vagy be nem jelenti, vagy a publicálás ideje után is kölcsönözi, annak az adós még fenn lévő 1/3 javára nézve keresete nincsen. ///. rész A törvényes cselekedetekről, vagyis a törvénykezésnek módjáról 18. rendszabás. A bíróságról A polgárok egymást viszonosan érdeklő cselekedeteinek jó vagy rossz következése azon szerint vagyon, amint azok a törvény rendszabásához képest, avagy azzal ellenkezőleg vitettek véghez. Az ilyetén törvény ellen való cselekedetéből egyik polgárnak származik a másiknak megsértődése, panasza s törvényes orvosoltatásbeli jussa. Minthogy pedig senki önnön ügyében magának bírája nem lehet, tartozik ki-ki aziránt illető bírájához folyamodni. Az efféle kisebb tárgyú s csupán élőszóval előadott panaszokat tehát a fő- vagy pedig vicebíró magához vett két esküdt emberrel és a jegyzővel hallgat ki és intéz el, és ha hozott ítéletében a felek megnyugosznak, azt azonnal végre is hajtja, és valamint ha netalán némely kisebb esetekben megkívántató s szóval tett bírói intéseket is jegyzőkönyvébe beiktattatja. Hogyha pedig a felek ítéletében meg nem nyugodnának, avagy pedig hogyha a fennforgó peres tárgy nagyobb tekintetű s bővebb próbákat kívánó volna, a feleket a tanácsra utasítja. 19. rendszabás. A tanácsról A tanács a maga határában az 1635:21. és 75., 1649:15., 1655:46. és 1659:127. törvények szerint a polgároknak, akár nemesek legyenek azok, akár pedig nem, a határban lévő birtokokat érdeklő, valamint kötelezésekből eredő minden peres tárgyakban egyedül való bírája. Hogy a tanács összeülhessen, magistratust formálhasson és foganatosán végezhessen, legalábbis hat tanácsbelieknek jelenléte kívántatik meg. Kivévén a kaszálásnak, aratásnak és szüretelésnek idejét, vagyis július, augusztus, október hónapokat, sátoros ünnepeket megelőző s követő heteket és a törvényben megírt decretalis napokat, üléseit minden héten pénteki, vagy a tárgyak sokaságához képest csütörtöki és pénteki napokon tartja. Ezen tanács csupán írásban fogadja el a panaszokat és kereseteket, éspedig ha a kereset neme régi, avagy mindenesetre szövevényes és homályos, avagy 100 rénes forint, azaz száz rénes forintokat haladó, summarius per formában, ha pedig a kereset neme világos, vagy substratuma száz rénes forinton alul való, csak libellatoric terjesztetik eleibe. Megkívántató esetekben a tekintetes vármegye esküdtje vagy a város jegyzője által kivett tanúk vallomását meghitelesíti. Minekelőtte a keresetek vitatás alá vétetnének, a feleket vagy maga, vagy kiküldött biztosok által barátságosan megegyeztetni igyekezik, melynek sikereden esetében a feleket a pernek folytatására utasítja.
