László Géza: Szabolcs vármegye 1848/49-ben - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 22. (Nyíregyháza, 2000)

Bevezetés

lévő forma különbözik az iratban találhatótól. Mivel egy főszám alatt egy ügy iratai, illetve jegyzőkönyvi bejegyzései találhatók, ezért csak az első elé helyeztem el őket. A dokumentumok után minden esetben feltüntettem azok irattani típusát, utalva arra, hogy a forrás korabeli tisztázat, másolat, vagy fogalmazvány. Ezt követően közlöm a pontos lelőhelyet. A jegyzetekben általában csak az idegen, illetve a már nem használt, régi magyar szavakat és kifejezéseket, valamint a törvényeket magyaráztam meg. Az iratokban lévő rövidítések feloldását részletes rövidítésjegyzékkel segítem. A névmutató a forrásokban és a lábjegyzetekben előforduló személy, földrajzi és testületi neveket tartalmazza. Ezek rövidítéseit is itt oldottam fel, az egyes névváltozatokról készített utalók segítségével. A személynevek variánsai közül az aláírásként is használt formát választottam. Ennek hiányában pedig a leggyakrabban előforduló alaknál vettem fel őket, a jelentősebb személyeknél néhány szóval jelezve 1848/1849-es szerepüket. A földrajzi neveknél a mai alakhoz legközelebb álló néwariánst használtam. A települések jelenlegi hivatalos nevéről mindig utaltam az 1848/1849-es formára. A névváltozatokról csak akkor készítettem utalót, ha azok az ábécérendben nem egymást követték. Az 1920ban országhatárainkon kívül rekedtek esetében az 1913-as helységnévtárban lévő formáról utaltam az 1848/1849-ben érvényes, azaz a mutatóban felvett névalakra. A szabolcsi helységek és a nagyobb városok kivételével a településeknél a korabeli vármegyéket is feltüntettem. A forrásokban a testületi nevek legtöbbször nem hivatalos formában szerepelnek. Sokszor csak utalnak rájuk, esetleg rövidítéseket, különböző névalakokat használnak. Ezért nehéz megállapítani a pontos elnevezést. Bár a leggyakrabban előforduló változatokról utaltam a felvett formára, terjedelmi okokból az előzőektől eltérően zárójelben nem közöltem azokat. Ezúton is megköszönöm dr Jároli Józsefnek, a kézirat lektorának hasznos tanácsait és dr. Nagy Ferenc levéltárigazgatónak a kötet munkálatai során nyújtott megértő támogatását.