László Géza: Szabolcs vármegye 1848/49-ben - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 22. (Nyíregyháza, 2000)

Források 1848. III. - 1849. VII

nek eladó tinóit, mire Tanú azt felelte, hogy itten körül nem tud senkinek sem. Hanem V. Tóth Sándor mondta, hogy ö Péntek Sámuelnél tud négyet, mire azt felelte Sándor Mihály, hogy megnézi azt is, 's megveszi ha megszereti. Ezután dohányt kért, 's rágyújtván leült. 'S beszéd közbe Ör. Derne Sámuel kérdezte tőle, hogy van-é még ott ellenség? Mire azt felelte, hogy van bizony. Továbbá kérdezte Derne Sámuel, hogy pusztít-é, mire válaszolta, hogy pusztít bizony. Égeti, gyújtogatja a lakhelyeket, közelebb Fürednél is itt van az ellenség, ha ma által nem jött a Tiszán, hol minden bizonnyal által jön. Kossuthot is láttam, hogy lóra ült, bassza meg a kutyát, Nádudvarnak nyargalt Debreczenbe katonaságért. Ezen józan ésszel mondott szavait tanúk nem szívelhetvén, 's el nem hallgathatván, a jelen volt L. Szilágyi Bálint tizedesnek kötelességébe tették, hogy jelentse fel az elöljáróságnál, 's úgy osztán letartóztatódott. Második tanú Ör. Derne Sámuel 62 éves, református, P. ládányi lakos Harmadik tanú Derne Gábor 26 éves, református, P. ládányi lakos, Negyedik tanú L. Szilágyi Bálint 46 éves, református, P. ládányi lakos, Ötödik tanú V. Tóth Sándor 36 éves, református, P. ládányi lakos, Hatodik tanú Rácz Lajos 16 éves, református, P. ládányi lakos. Mindnyájan letett hitök után az első tanúval mindenekben egyezöleg vallanak. Költ Nádudvaron, 27-én márc. 1849. Rásó Lajos mk. főszolgabíró Hátirat: Tanúvallomások Eredeti tisztázat. — SZSZBML. IV. B. 102. 49. cs. 611. db. 1849. 468/e. Nádudvar, 1849. március 27. Márc. 27-én folytatólag. íme hat tanú hite után állítja 's mondja szemedbe, hogy a fentebb elősorolt szavakat mondottad 's beszélted, még pedig tiszta józanon. Azért valld meg egyenesen másokat lehangolni kívánó hazug hírterjesztésedet, 's az ország kormánya Elnökének személye ellen tett botrányosan sértő kifejezéseidet. Nem tudom mondtam-é, nem-é, de már látom, benne vagyok. Elösmerem hibáztam, hogy azt mondtam, a Mennyei Atyára bízom a dolgomat. Hát ezen Úti Levelet hol vetted? Mi okon van abból a Tóth Mihály neve kitörölve? De különben is, ilyen formájú Útlevéllel a kormány rendelete ellenére utazni sem szabad. Azonba te bőtsi lakos lévén, hogy adhattak neked Berzéken ilyen Úti Levelet? Berzék egy fertály óra járásra van csak az én lakhelyemhez, azonba a berzéki bíró, Tóth György énnekem Ipam, 's így ottan jól ösmertek. A petsétet az Ipam tette rá, még pedig minthogy ittas volt, kétszeresen ütötte rá. Az írást pedig egy oda való fiatal úri ember, ki bent van a Tanátsba tette, 's ugyanaz törölte ki a Tóth Mihály nevét is az Úti Levélből, mivel restek gyalogolni 's eljönni velem. Csak a pénzét, 300 pft-ot adott által, hogy vegyek neki rajta ökröt. Hogy pedig milyen Úti Levéllel lehet járni, én azt nem tudtam. Annyival is inkább, mivel Csegén is a kormánybiztos vagy miféle Úri ember ráírt, 's szabadon botsájtott. Költ mint fent. Ugyanazon főszolgabíró Hátirat: Sándor Mihály önvallomása. Törvényszék. Eredeti tisztázat. — SZSZBML. IV. B. 102. 49. cs. 611. db. 1849.