Balogh István: Középkori oklevelek a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárban 1300–1525 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 21. (Nyíregyháza, 2000)

Előszó

ELŐSZÓ A középkori oklevelek a magyarországi írásbeliség legrégebbi és egyben legbecsesebb emlékei. Ezeket a forrásokat a levéltárak féltett kincsekként őrzik, külön gyűjteményben helyezik el és darabonként tartják nyilván. Az oklevelek meghatározott formában kiállított és valamilyen jogi természetű dolgot tartalmazó iratok, amelyeknek latin nyelvű, 14-16. századi kézírással írt szövegét a szakemberek számára sem egyszerű elolvasni és értelmezni. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltára a mohácsi csata (1526) előtti időkből mindössze félszáz eredeti oklevelet őriz, az átiratban és másolatban az utókorra maradt példányokkal együtt azonban száznégy oklevélszöveg található a gyűjteményében. A közlésre kerülő oklevelek leginkább birtokügyeket érintenek és a birtokvitákkal összefüggő törvényes eljáráshoz kapcsolódnak. Van közöttük királyi adomány, birtokba iktatás, határjárás. Nyírbátorhoz kapcsolódnak az I. Károly királytól kapott kiváltságlevelek, amelyek gyanús hitelűek ugyan, a Báthori család és a település mégis évszázadokig felhasználta őket állítólagos jogainak igazolására. Zsigmond királytól származik az ugornyai tiszai rév vámjáról szóló oklevél, I. Mátyástól a Szakolyi családnak juttatott szabolcsi birtokadomány. I. (Szent) László király emlékét, valamint IV. és V. László király rendelkezéseit egyaránt őrzik e kötet lapjai. A nádorok és országbírók által kiállított oklevelek peres ügyekben intézkednek. Az igazságszolgáltatásban résztvevő egyházi testületek, a hiteles helyek írásba foglalták a közreműködésükkel folyó ügyeket. Vidékünkön főleg a leleszi konvent és a váradi káptalan működésének van nyoma. A megyék vezető tisztségviselőinek, az ispánoknak az ítéletei éppúgy tükrözik a korabeli törvényes rendet, mint a nemesi vármegye testületi határozatai. A vármegyék tevékenységét jelzi a 15. század elején Csengerben tartott megyegyűlés említése, vagy a Szabolcs megyei tisztviselők által Bereg vármegyének küldött levél. A pereskedők között feltűnnek a korabeli ismert famíliák: a Báthonak, Kállayak, Butkayak. A birtokviták kapcsán készült határjárások szabolcsi, szatmári települések, falvak és puszták neveit sorakoztatják elénk. Az oklevél szövegek nemcsak helyi vonatkozású adatokat tartalmaznak, hanem szélesebb földrajzi területhez kötődnek. Érdeklődésre tarthatnak számot a Nyulak-szigeti apácák perét, a máramarosi sóvágók bérezését, a munkácsi várnagyok erdőfoglalását tartalmazó iratok is. A levéltár őrizetében van a Fejér megyei csúti nemesek életét, vagy a Gömör megyei Mellétéi család történetét bemutató nem egy oklevél. Országos ügyek vegyülnek helyiekkel. Az 1514. évi parasztfelkelés emléke éppúgy megtalálható a kötetben, mint pallosjogot adományozó királyi oklevél. A tisztelt olvasó ezeknek a becses forrásoknak a latin nyelvű szövegét olvashatja az egyes oklevelek magyar nyelvű tartalmi összegzésével és az őrzőhely, valamint a levéltári jelzet feltüntetésével.