Pók Judit: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1782–1785 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 20. (Nyíregyháza, 2000)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE 1782-1785 AZ ELSŐ KATONAI FELVÉTEL Az első katonai felvételnek nevezett monumentális térképészeti mű a 18. század egyik legnagyobb emléke, a korszak történeti földrajzi és más irányú kutatásainak is alapja. Az osztrák örökösödési és a hétéves háború tapasztalatai nyilvánvalóvá tették, hogy a részletes és pontos térképek a sikeres hadviseléshez elengedhetetlenek. Daun tábornagynak a Birodalom térképezésére 1764. május 5-én, a Haditanács elé terjesztettjavaslata is erre hivatkozik: "Éppen saját országainkról való tájékozatlanságunk, a részletes katonai térképek hiánya rengeteg bajt, hátrányt és nehézséget okozott. A hadsereg soha nem menetelhetett előzetes útfelderítés és a táborhelyek szemrevételezése nélkül, mert intézkedéseket a szobából (térkép alapján) kiadni nem lehetett. Nem tekintve azt, hogy a munka és nehézségek ily módon megnövekedtek, minden fáradozásunk meghiúsult, hogy a menetelést az ellenség elől elrejtsük..."

1 Mária Terézia Daun és Lacy tábornagyok javaslatát elfogadva, saját kezűleg jegyezte fel: „Teljesen egyetértek az előterjesztéssel, különösen Magyarországon mindenképpen sürgetni kell. Miután elrendelte birodalma összes országának térképezését, közel negyedszázados munka vette kezdetét. Ennek eredménye az első katonai felvétel, amely két fő egységből áll: 1:28.800 méretarányú színes, kéziratos térképszelvényekből és a hozzájuk tartozó ún. országleírásból (I^midesbeschrcibung). Ez utóbbi olyan térképészeti jelekkel ki nem fejezhető információkat tartalmaz, amelyek a szelvények értelmezéséhez nélkülözhetetlenek. A Habsburg Biroda1. Gábor Imre-Horváth Aqjád: A haditérképek históriája. Bp. 1979. (A továbbiakban Gábor-IIorvátli.) 102. o. 2. ü. o. lom első, nagy méretarányú felvétele 1763-tól 1787ig tartott, melynek során 5.400 darab, 64x42 cm nagyságú felvételi lap készült. Magyarországot Erdéllyel és a Temesi Bánsággal együtt 1.451 térképszelvény ábrázolja.

3 Hazánkról az eredeti térképlapok alapján 1782-1784 között készült egy 1:192.000 léptékű, 43 lapból álló, kéziratos térkép is, amely az országot a II.József által kialakított új kerületi beosztás szerint mutatja be.* Az első katonai felvétel méretarányát és részletességét tekintve is egyedülálló ebben a korszakban egész Európában. Összehasonlításképpen megemlítjük Franciaország felvételét 1750-1793 között, amely 184 darab, 1:86.400, vagy Poroszországét, amely 270 darab, 1:50.000 méretarányú térképből áll. 5 A felvétel sorrendjét a háborús veszély határozta meg; elkezdődött még Mária Terézia uralkodása alatt, jelentős része azonban II.József idején zajlott, ezért is nevezik gyakran József császári felvételnek ( Joseph inische Aufnahme). A porosz fenyegetettség következtében először Sziléziai, Cseh- és Morvaországot, majd a Birodalom határmenti területeit, aztán Ausztriát és Magyarországot térképezték. Magyarországon a tatár betörések veszélye miatt 1766-1769 között elsőként Máramaros megyét vették fel, 1769-1773-ban a felső-magyarországi határmegyék, Erdély és a Temesi Bánság következtek A belső megyékre 1782-1785 között került sor.

6 A felvétel vezetője Magyarországon Alexander von Neu ezredes volt, akinek irányítása alatt 60 térképész - a hadsereg kiváló képességű vezér- és mér3. Papp-Váry Arpád-Hrenkó Pál: Magyarország regi térképeken. Bp. 1990. (A továbbiakban Papp-Váry-Hrenkó) 21. o 4. Eperjessy Kálmán: Kézirati térképeit Magyarországról a béesi levéltárakban. Szeged 1928. (A továbbiakban Eperjessy: Kézirati térképek...) 22. o. 5. Papp-Váry-IIrenkó 21. o. G. Gábor-Horváth 104. o. nökkari tisztjei - dolgozott. 1785 augusztusában fejeződött be Magyarország térképezése, 3.072 négyzetmérföld felvétele 107.520 Ft-ba került, egy négyzctmérföldre 35 Ft-ot számolva. Ebből a térképésztiszt 23 Ft-ot kapott, neki kellett fedeznie azonban az előfogat, a lovak, a küldönc, stb. költségeit.

7 A felvétel egységes geodéziai hálózat, illetve vetületrendszer nélkül készült, ez magyarázza az előforduló méréshibákat. Az alap a Neu ezredes által javasolt hosszúsági és az arra merőleges szélességi körökből adódó hálózat lett.

8 A terepen először az ún. perpendikuláris és meridionális, azaz az északdéli és kelet-nyugati fő tájékozódási vonalakat tűzték ki. Ezt a derékszögű tengelykeresztet mérföldes részeitre osztották, a térképészek egy-egy ilyen (36x28 km-es) négyszöget kaptak.

9 így született meg az a háló, amely Magyarországot I-től XXXIXig terjedő függőleges oszlopokra (collone) és azokon belül folyamatos számozással jelölt vízszintes szakaszokra (sectio) osztja. Mivel a sectiok számozása mindig az országhatárnál kezdődött, ezért az egymás mellé eső szelvények száma különbözhet. A kötetünkben szereplők azonosításának megkönnyítésére ebből, a mutatóként szolgáló térképből rajzoltuk meg a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét ábrázoló részeket. A térképezés sajátossága, hogy a kicsitől a nagy felé haladt, fordítva, mint ma. A domborzatot alaprajzban ábrázolták, ún. pillaesíkozást alkalmazva plasztikus hatást értek el. A pillavonalak iránya, hossza a lejtő irányára, hosszára utal, sűrűsége az árnyék képzetét kelti. A "minél meredekebb, annál sötétebb" elv alkalmazása a magassági adatoknak 7. Eperjessy: Kézirati térképek... 18. o. 8. Papp-Váry-IIrenkó 20. 9. Gábor-IIorváth 106. o.