Pók Judit: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1782–1785 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 20. (Nyíregyháza, 2000)

Köszöntő A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltára 1996-ban, a hon­foglalás millecentenárivnnán arra vállalkozott, hogy sorozatban megjelenteti a történelmi Szabolcs, Szatmár és Ber eg vármegyék első katonai felvételét. Az országosan is egyedülálló kezdeményezést Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gye Közgyűlése meggyőződéssel támogatta és vállalta a kiadás költségének jelentős részét is. Ezzel méltó emléket állított a szét­töretett vármegyéknek, melyek közel ezer esz­tendeig hűen szolgálták a magyar államot, otthont adtak, védelmet nyújtottak magyarnak, németnek, szlováknak, románnak, ruszinnak egyaránt. Az első katonai felvétel térképlapjai méretarányukat és részletességüket tekintve is egyedülálló források a XVIII. század végi Európában. Mivel kifejezetten hadicélokra készültek, a nyilvánosság elől teljesen elzárták azokat. A Habsburg Birodalom legfelső katonai vezetése is kizárólag császári engedéllyel használhatta. A kutatók és az érdeklődők számára csak az 1920-as években vált hozzáférhetővé. A térképszelvények és a hozzájuk tar­tozó leírások a katonai szempontból fontosnak ítélt adatokat rögzítették. Hangsúlyt helyeztek a tereptárgyakra, vizekre, erdőkre, rétekre, mocsarakra és természetesen az utakra, ame­lyek a hadsereg mozgása miatt fontosak voltak. Éppen ezért a katonai felvételt, mint for­rást több tudomány is hasznosíthatja. A felvételt készítő térképészek községről-község­re járták be a terepet és nemcsak a közigaz­gatási ranggal bíró településeket jegyezték fel, hanem a szállásokat, szórványtelepüléseket is. így tulajdonképpen egy igen részletes és teljes helységnévtár is készült a XVIII. század végi Magyarországról. A terepbejárás során, a helyszínen készült térképlapokon az a természeti környe­zet jelenik meg, amelyet még emberi kéz nem háborgatott. A hatalmas erdőségek, dús le­gelők, a szabadon száguldó folyók, patakok a honfoglalás, államalapítás korát idézik. A Tisztelt Olvasó a sorozat zárókö­teteként most a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területéről készült térképlapokat vizs­gálhatja. A trianoni döntés után ez a megye Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ung és Ugocsa megyék részeiből alakult ki. A Szent István Irirályunk által alapított magyar állam ezredik évfordulóján örökségként őrzi mindazt, amit a magyar közigazgatásban ezek a megyék jelen­tettek. Őrzi az elcsatolt, elszakított részek emlékét, szellemi értékeit is, mindazt, amit ez a régió az itt élőknek jelentett akkor, amikor még nem csúfították, nem szabdalták szét önkényesen rajzolt határvonalakkal. Az új évezred küszöbén bízunk abban, hogy a határok szorításában a közös múlt olyan erős kapocs, amelyik elősegítheti az itt élő népek és nemzetiségek kölcsönös tiszteletét és megbecsülését. Reményeink szerint ez a kötet ebben nyújthat segítséget, ehhez adhat támogatást. Ezért ajánljuk jó szívvel a Tisztelt Olvasó és minden érdeklődő figyelmébe! Nyíregyháza, 2000. július 2. Dr. Helmeczy László a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke Dry Nagy Ferenc a Szatöolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltára igazgatója

Next

/
Thumbnails
Contents