Fazekas Rózsa - Kujbusné Mecsei Éva: Mindennapok Szabolcs és Szatmár megyében a XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 18. (Nyíregyháza, 2000)
ÉLETMÓD
b. A gróf Károlyi István által modernizált kastély (1894-1896) Mostani alakjában határozott lovagvár benyomását kelti ez a várkastély. A legrégibb idők mintájára széles sáncárok veszi körül falait. Egy részében víz van, másutt begyepesítették. Meinig Arthur 191 budapesti műépítö alakította át gróf Károlyi István ízlése, egyenes utasítása szerint a József gróf korabeli négyszögű régi kastélyt. Stílje vegyes, de mindamellett harmonikus. Egy része tiszta gót. Hét tornya közül a nagy torony hatalmas és bástyaszerűen kiemelkedő. Zászló lobog rajta, ha a háziúr otthon van. Estente meg ragyogó villanylámpa szórja róla világát. A kapualjból az előszobába lépünk, s abból a nagyszabású átriumba. A méretek meghagyásával a régi négyszögletes várudvarból alakították át, amely olyan tágas volt, hogy egy négyes fogat könnyen megfordulhatott benne. Az emeletre most is innen vezet föl a lépcső, sőt az akkoron nyitott boltíves folyosó is részben, azaz három oldalon megmaradt. Belőle nyílnak jelenleg is a felső szobák. Egyik falát három remek, nagy, csúcsíves ablak emeli. Ezek világítják ezt az impozáns átriumot. Mennyezete magyaros, tulipános modorban, fából készült. Lépcsőjének, amely két vörös márványoszlopon is nyugszik, és képekben, agancsokban bővelkedő folyosójának karfáját, egymás mellé sorakozó, gondosan esztergályozott orsós lábak alkotják. Berendezése angol, kivéve néhány műtárgyat s szebb darabot, úgymint a két olasz márványkandallót a címerből vett oroszlánokkal, az értékes vázákat és az azokat tartó oszlopokat stb. Palik festményei is díszítik ezt a hatalmas, ritka szép és művészies fényűzésre valló átriumot, meg régi, becses festmények, valamint Rákóczi korabeli lobogók. Padozata mozaik s részben szőnyeggel fedett. Haladjunk föl immár a lépcsőn és tekintsünk be az elhunyt István gróf lakosztályába. Az írószobában különösebben fölemlítésre méltó Rudolf trónörökös 192 Benczúr 193 festette arcképe, amit őfensége küldött halálát megelőző karácsonykor a grófnak ajándékba. Ebből a lakosztályból nyílik a grófné tágas szalonja. Bútorzata és kárpitja virágos mintás. Érdekes, régi családi szekrények is találhatók benne, és egy felettébb nagybecsű festmény, Mária Terézia arcképe, amit ő maga adott gróf Károlyi Antalnak, hívséges hős generálisának. E fogadóterem erkélyéről pompás kilátás esik a kertre, szökőkútra, színes szőnyegágyakra, avatott kezek remekeire. Nem beszélve a többi szobáról, amelyek mind rendre ízlésesek, még megemlítjük a vörös bőrbútoros, kényelmes ebédlőt. Földszinten fekszik, s a kertbe verandaszerü, széles kőhídon jutunk ki belőle. Meg ne feledkezzünk azonban a vásártér felé néző Rákóczi-szobáról sem. Eredeti formájában van meg most is, mindamellett, hogy átalakították a kastélyt. A fejedelem festett arcképe is benne függ. 191 Meinig Artúr (1853-1904) építész 192 Rudolf (1858-1889) osztrák főherceg, trónörökös, Ferenc József és Erzsébet királyné fia, 1881-től Stefánia belga hercegnő férje. 1889-ben tisztázatlan körülmények között Mayerlingben Maria Vetsera bárónővel öngyilkosságot követett el. 193 Benczúr Gyula (1844-1920) Nyíregyházán született festő
