Fazekas Rózsa - Kujbusné Mecsei Éva: Mindennapok Szabolcs és Szatmár megyében a XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 18. (Nyíregyháza, 2000)

ÉPÍTETT KÖRNYEZET

A zsidóság a 70-80-as években jelentkezett nagyobb számban, eleinte csak a kiskereskedelemben, majd az egész üzleti életben. 1848 előtt bányavárosokban a zsidóknak nem volt szabad letelepedniük, de a 90-es évek elején már 7-8 százalékát tették a lakosságnak, és vagyonilag erősen gyarapodásnak indultak. Gazdasági térfoglalásukkal nem tartott eléggé lépést a társadalmi műveltségük. A magyar iskoláztatás fejlődése számukra is meghozta a sok doktori diplomát, s ők elsősorban az ügyvédi, kisebb mértékben az orvosi foglalkozáshoz mutattak kedvet. A város társadalmi és kulturális életében azonban mindvégig szerény helyet foglaltak el. De meggyarapodva vagyonban, a helyi festészet közöttük is hamar talált kedvelőkre, később gyűjtőkre, a háború után pedig szélesebb földrajzi körzetben közvetítő eladókra, amivel nagyban elősegítették a régi magyar központtól elszakított festők megélhetését. A lakosságnak ez az összetétele aránylag nagy értelmiségével történeti alakulmány. A város nem faluból nőtt várossá, hanem a település indítóoka a bányászat lévén, fejlődése mindjárt városi irányba indult. Mert ha a nagy hadvezéreknek nem is esett útjába, annál inkább tudtak róla a királyok és fejedelmek, s gazdag aranybányái miatt nagy súlyt helyeztek birtoklására. 18. Nagybánya főtere