Fazekas Rózsa - Kujbusné Mecsei Éva: Mindennapok Szabolcs és Szatmár megyében a XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 18. (Nyíregyháza, 2000)

TERMÉSZETI KÖRNYEZET

Ez a fernezelyi ércizzasztók füstje: kén- és mirenyfüst 69 . A kénszagot is ritka ember tartja parfume-nek, a mireny pedig igen szerencsésen egyesíti illatában a foghagyma és vadpoloska praegnans [jellemző] tulajdonságait. A bányákból kihozott érctartalmú követ óriási hasábfákból s szénből rakott máglyára halmozzák, s azok addig égnek, míg a kén és mireny elszabadul a légbe. S e rettenetes légkörben tölti el egyik ivadék a másik után egész életét, s virágaik vi­rágoznak benne. Az ércolvasztók roppant épületébe lépünk, melynek odúiból alant és fönt vakító láng tűnik elő. Tűz, mely húsz év előtt meggyújtva, azóta szakadatlanul ég: egy percre ki nem aludt; mindig munkát végzett; a katlanok alját megnyitják s vakító fényű patakocskák ömlenek belőlük elő, olvadt ércpatakok, míg izzó tavacskákká gyűlnek össze. Azokban együtt van az ólom, arany, ezüst. Mert a királyi ércek nagyon sok paraszt kíséretében jelennek meg. S amint dolgozik egyfelől az örök tűz, úgy segít neki a munkánál közel szomszéd­jában az örök víz. A hegypatak hajtja a tüzet fújtató óriási gépet: ez adja erejét az érc­zúzók munkájához. A vízgép ereje versenyez a leghatalmasabb gőzgépével. Egyik hajtókereke a múlt években elkapott egy vigyázatlan gépészt, s azt egy perc múlva három darabra szakítva hajította ki a túlsó oldalon. Az érc megkívánja, hogy válogassák, osztályozzák, megőröljék, megszitálják, meg­fürösszék, megszárítsák, kemencébe tegyék. Tüz, víz, gép együtt dolgozik az emberi kézzel. Egyik munkához csak gyermekkezeket használnak, másikhoz fiatal leányokat, van olyan része a munkának, melyet az erős férfi is csak két óráról két órára egymást felváltva bír meg. És aztán van olyan, mely egyetlen értelmes szakember felügyelete alatt éjjel-nappal folyvást halad előre, s amit elvégzett, megint újra kezdi. De mindezeknek a munkája nem puszta dolgozás, hanem tudomány. A fáradság mel­lé még ész kell és értelem. Annak az egyszerű embernek a dolga jártasságot követel a kémiában, mechanikában, metallurgiában: annak tudnia kell, hogy mit miért cselekszik? Kiszámítania az időt másodpercre — tévedést, hanyagságot, ismeretlenséget ott meg nem engednek. Ott főznek óriási agyagüstökben valami keveréket. Az ólom, arany és ezüst keverve cinkkel. A cinkhez a nemesérc rokonabb, mint az ólomhoz, s a cink könnyebb, mint az ólom. Az üst szélén karimák képződnek, miket két munkás roppant vasfogókkal emel­get ki, azok már a nemesérccel vegyült cinkdarabok. Most tehát már az ólomtól megszabadult az ezüst, s kapott helyette cinket. Ettől csak vegytani úton lehet elválasztani. Egy nagyszerű lúgzó készülék hajtja végre ezt a műté­tet. Napokig el lehetne azt bámulni és gyönyörködni benne. Hogy alakul egy kristály­tiszta folyadékban a belecsorgó aranyfényű nedvtől lassanként rőtbarna moslék, mely lassanként átlátszó karmazsinná 7 " válik. A vegytan alakító szellemei küzdenek egymás­sal. E lúgzó készülék tökéletesítése Kiss Ferenc bányahivatalnok találmánya, s előnye abból áll, hogy amíg az eddigiek csak az ezüstöt tudták praecipitálni [elválasztani], ez a 69 mireny: az arzén rossz magyar neve 11 karmazsin: élénk, kissé kékes árnyalatú sötétpiros szín

Next

/
Thumbnails
Contents