Fazekas Rózsa - Kujbusné Mecsei Éva: Mindennapok Szabolcs és Szatmár megyében a XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 18. (Nyíregyháza, 2000)

TERMÉSZETI KÖRNYEZET

A Tisza szabályozásával és a belvizeket levezető csatornák, méginkább a Lónyaycsatorna''

7 kiépítésével a víz elfogyott. Elmúlt az ősi élet és a vidék költőiessége. Leghamarabb a határ északi részéről ment le a víz, legtovább maradt meg az Ozord-, Bőve- és Király-tavakban. Négy év múlva a lecsapolás után használatba vették a határ legnagyobb részét. Amit ezelőtt senki sem hitt, megtörtént a hihetetlen csoda: a vizek elfogytak, a mocsarak kiszáradtak, s rövid idő alatt a lápi község átalakult mezőgazdasági községgé. Magas helyen rozs, tengeri, dohány, fentes helyen homokban répa, krumpli, napraforgó, mély helyen káposzta terem. Ma búza a főtermény, több terem, mint rozs. Nád helyett kiviteli cikk a napraforgó, krumpli, répa és káposzta. Árpa kevés terem. Az 1905. december 21-én megnyílt nyírvidéki kisvasút, mely félóra járásnyira van a községtől, nagyban emelte a termelés fokozását, mert könnyen szállíthatók a termények." 2. ábra. Egy rétközi falu — Beszterec (1863) 67 A Lónyay-csatorna 1879-1883 között készült, 44,6 km hosszú, Berkcsztől Vencsellöig vezet