Fazekas Rózsa - Kujbusné Mecsei Éva: Mindennapok Szabolcs és Szatmár megyében a XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 18. (Nyíregyháza, 2000)

TERMÉSZETI KÖRNYEZET

Július 26-kán virradóra megeredvén az ég csatornái, egész nap szünet nélkül esett, s azóta nincs eső nélküli napunk. Az innét támadt roppant vízáradások nemcsak a renden levő szénát, hanem a boglyákat is elsodorták, a lábon álló füvet pedig annyira beisza­polták, hogy annak semmi hasznát nem lehet venni. A rozs igen hibás kalászú, mert vi­rágzáskor nagy dér volt, s általában május hónap oly hideg esős, hogy a fűtött szobát könnyen el lehetett szenvedni. Kik kenyér dolgában megszorultak, nyomtattak valame­lyes rozsot, s azon panaszkodnak, hogy nem jól ereszt. Egy 18 kévés kereszt után alig lett 1 pozsonyi mérő [62,49 1]. A kukoricák szépek, a zab igen középszerű, árpa kevés termesztetik, az is, mi van, silány, köles is kevés vettetik, valamint hajdina vagy pohán­ka, mit itt hariskának is neveznek, mely sovány kavicsos, homokos földben is jól sike­rül, magva nagyobb részint malacok első táplálására használtatik. A kender szép, ez csak házi szükségre termesztetik, nem kereskedésre. A burgonya is jó reménnyel bíztat, ha azt majd ősszel szerencsésen fel lehet szedni, mert tavaly a sok eső miatt majd fele ott veszett. Sarjú e vidéken csak a szilvásokban és majorsági réteken használtatik, mert a jobbágyok szénaletakarítás után rétjeiket legelőnek használják. Szőlőink az idén meg nem fizetik a tett munkát. Kertjeinkben a dohány igen szép. A kerti vetemények közt a téli fejeskáposzta többnyire mind meggolyvásodott. Alant a földben ököl nagyságú torzsákat nőtt, s a levele fonnyadni kezdett, mire azokat a ker­tekből kipusztították asszonyaink. Szilvánk lesz elég, körte, alma kevés. A cseresznye és meggy már a fákon rothadásnak indult. Tölgy-, cser-, bükkmakk lesz elég, de lesz is sertéslopás. Sertéseink mindekkoráig jó állapotban vannak. Mind a téli, mind a tavaszi malacok, hol azok jól tartattak, igen szépek. (Kuglics Péter) Szatmár és Közép-Szolnok megye, 1846. Hazánk nevezetes bortermő Ér menti hegyein — az időjáráshoz képest — jó bort szűrtek, s bár a múlt évhez képest fél termés lett. 5. Szántás

Next

/
Thumbnails
Contents