Fazekas Rózsa - Kujbusné Mecsei Éva: Mindennapok Szabolcs és Szatmár megyében a XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 18. (Nyíregyháza, 2000)
TÖRVÉNYEN KÍVÜL
nek, és azt a törvények által kárhoztatott bűnös lázadással a fentnevezett birtokosoktól nemcsak elfoglalták, hanem egyszersmind vad dühösséggel — a jelen mívelt század gyalázatjára — télvíz idején a birtokon lévő lakóházakat, istállókat s több gazdasági épületeket földig leromboltak, összezúztak, minden névvel nevezendő vagyont elraboltak, az épületben lakó cselédeket a legiszonyatosabb hidegben, s azok között egy gyermekágyas asszonyt, egy kisdedével együtt lakót, házából kihajtották, s okai levének annak is, hogy a kisded azután megfagyva elhaljon, a szerencsétlen anya mai napig is sínlődjék. Azért most ugyancsak a botránkoztató bűnösök fékezésökre, és hogy a példa másokat is a hasonló vad, embertelen cselekedetektől elrettentsen, tehát először Kolcsár József a bíróságból letétetvén, helyette más — a rablásba nem társ — választatni, a következendő adózók pedig, mint kik tettleges résztvevők a tett elkövetésében, azonnal elfogatni s a nemes megye fogházába kísértetni rendeltettek. f. Istenkáromlás (1844) Tiszti ügyésznek mint felperesnek atyai lakos, nemes Bíró Imre istenkáromló alperes elleni fenyítő perében Ítéltetett: A tiszti tanúk egybehangzó meghitelt vallomásukból a tiszti ügyész által bepanaszolt istenkáromlása alperesnek kitűnvén, ezért egyhavi fogságra ítéltetik, ezen fogságot azonban a nemes megye pénztárába fizetendő 30 váltóforintokkal felválthatni megengedtetik. g. Szökés (1841) Miklós Pável szökött rab ügyében sommásan. A vádlott rab, mivel önvallomása szerént is, de a tiszti ügyészi bizonyítás szerént is rabsága eltelte előtt hét héttel a nemes megye tömlöcéből elszökvén, magának szabadulást hazudva bizonyságlevelet csináltatott, s azzal kóborgott, ezen vétkéért a hátralévő hét hetek kitöltésén kívül 3 hónapi rabságra, közmunkára s 25 botok elvételére ítéltetett. h. „Az erőszak tanyái..." (1841, 1838) A gencsi közbirtokosság s adózók közönsége előadván, miképp a helységükben eláradott rendkívüli gonoszság napirendű kicsapongások és a legújabb gyújtogatási szomorú történetek fő forrását az ott létező 18 szabad kocsma és 11 mészárszékekben mint minden erőszak tanyáiban, ingerelés menhelyeiben vélek rejtezni, s ennélfogva a gencsi közbirtokosság józanabb része magát kocsmáitatás és mészárszék közös jogának közösen haszonbérbe adására, s a haszonbért több közhasznú célok létesítésére fordíttatni határozta. Kérik a célzatukat pártoltatni és előmozdítani, s az abban ellenkezőket megegyezésre bíratni.